adatbázis

Strukturált adattároló rendszer, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű információ hatékony tárolását, kezelését és visszakeresését. A tudományos adatbázisok kifejezetten tudományos publikációk, kutatási eredmények és szakirodalom gyűjtésére és hozzáférhetővé tételére szolgálnak. Az indexelő adatbázisok (például Scopus, Web of Science) olyan speciális adatbázisok, amelyek tudományos cikkek, tanulmányok és egyéb tudományos munkák bibliográfiai adatait rendszerezik. Ezek az adatbázisok elősegítik a publikációk kereshetőségét, hivatkozásainak követését, és megkönnyítik a releváns szakirodalom megtalálását.

Aims and Scope

Lásd: Célok és tudományterületi profil

Célok és tudományterületi profil (Aims and Scope)

A tudományos folyóirat hivatalos nyilatkozata, amely részletesen bemutatja a folyóirat küldetését, célkitűzéseit, tematikus fókuszát és a publikációkra vonatkozó irányelveit. Ez a nyilatkozat meghatározza, hogy milyen témákban és tudományterületeken várják a kéziratokat, milyen típusú cikkeket fogadnak el (például kutatási eredményeket, áttekintő cikkeket, esettanulmányokat), valamint milyen kritériumoknak kell megfelelniük a benyújtott kéziratoknak. A folyóirat honlapján elhelyezett Célok és tudományterületi profil bemutatkozó rész segíti a potenciális szerzőket annak eldöntésében, hogy kutatásuk illeszkedik-e a folyóirat profiljába, és tájékoztatja az olvasókat a folyóirat tartalmának jellegéről.

bekerülési feltételek

Azok a formai, tartalmi, idézettségi és működési követelmények, amelyeket az adatbázis üzemeltetői a minőség és a tudományos relevancia biztosítása érdekében határoznak meg. Ezek a feltételek érintik a szerkesztőség működését, a weboldalon közzétett informatív tartalmakat és az információtechnológiai aspektusokat/kérdéseket. A kritériumok között kötelező és ajánlott elemek is szerepelnek. Az adatbázis üzemeltetői a folyóirat befogadása előtt ellenőrzik az előírt kritériumok teljesülését.

DIAMAS (Developing Institutional Open Access Publishing Models to Advance Scholarly Communication)

A gyémánt open access (Diamond Open Access) publikálás jobb megértését és támogatását célzó projekt, amely az intézményi kiadókat és szolgáltatókat segíti, különös tekintettel azokra a kezdeményezésekre, amelyek díjmentes publikálást biztosítanak a szerzők és az olvasók számára.

A gyémánt open access modellt alkalmazó kiadók gyakran szembesülnek a szolgáltatások eltérő minőségével, láthatósági és fenntarthatósági kihívásokkal, valamint a széttagoltság problémájával. E kihívások kezelése érdekében a DIAMAS 12 európai ország 23 szakmai szervezetét fogja össze, amelyek kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkeznek a nyílt hozzáférésű tudományos publikálás és a tudományos kommunikáció területén.

gyémánt open access (OA) folyóirat

A gyémánt nyílt hozzáférés (Diamond Open Access) egy olyan tudományos publikációs modell, amelyben a folyóiratok és platformok nem számítanak fel díjat a publikálásért és a hozzáférésért sem a szerzőknek, sem az olvasóknak. A gyémánt folyóirat cikkei mindenki számára ingyenesen elérhetők megjelenési díj (APC - Article Processing Charge) felszámolása nélkül. A gyémánt modell fenntarthatóságát általában intézményi, állami vagy alapítványi támogatások biztosítják.

impakt faktor (IF), Journal Impact Factor (JIF)

A tudományos folyóiratok minőségének mérésére szolgáló mutató, amely azt jelzi, hogy a folyóiratban megjelent cikkekre átlagosan hányszor hivatkoztak más tudományos munkákban. Ezt a mutatót a Web of Science (WoS) adatbázisban nyilvántartott folyóiratok esetében alkalmazzák. Az impakt faktor kiszámítása során az adott évben a folyóirat előző két évben megjelent cikkeire érkezett hivatkozások számát elosztják az előző két évben megjelent cikkek számával. Magas impakt faktor érték azt jelzi, hogy a folyóirat cikkei jelentős hatást gyakorolnak a tudományos közösségre. Az impakt faktor értéke erősen szakterületfüggő, így nem ajánlott különböző szakterületű folyóiratok összehasonlítására használni.

open access (OA) publikálás

Az open access (nyílt hozzáférés) egy olyan publikációs modell, amely lehetővé teszi a tudományos cikkek és kutatási eredmények szabad, ingyenes hozzáférését bárki számára, szerzői vagy előfizetési díjak nélkül. Célja, hogy a tudományos ismeretek széles körben elérhetőek legyenek, elősegítve ezzel a kutatások gyorsabb terjedését, az átláthatóságot és a tudományos közösségek közötti együttműködést.

Az open access publikálásnak három fő megvalósítási módja van, a modellek a finanszírozás módjában és a hozzáférés biztosításának mechanizmusában különböznek.

  • Zöld út (Green OA): A szerzők intézményi repozitóriumokban vagy saját tárhelyeiken szabadon elérhetővé teszik kutatási eredményeiket (önarchiválás). A cikkek végleges változata azonban – a kiadói előírásoknak megfelelően – többnyire csak az embargó időszak leteltével válik nyilvánossá.
  • Arany út (Gold OA): a folyóiratok közvetlenül teszik elérhetővé a cikkeket online, gyakran szerzői díjak (APC - Article Processing Charge) felszámolása ellenében.
  • Gyémánt út (Diamond OA): A folyóiratok és platformok nem számítanak fel díjat sem a szerzőknek a publikálásért, sem az olvasóknak a hozzáférésért. A cikkek a megjelenés után azonnal ingyenesen elérhetők.

peer review

Lásd: szakértői bírálat

szakértői bírálat (peer review)

Tudományos értékelési eljárás, amely során a tudományos kutatás vagy publikáció minőségét, hitelességét és tudományos értékét független szakértők (peers) vizsgálják meg. Ez a folyamat biztosítja, hogy a tudományos közlemények megfeleljenek a szigorú tudományos és etikai normáknak. A szakértők a tudományos közlemény megjelentetése előtt értékelik a kutatás módszertanát, eredményeit és relevanciáját, és javaslatokat tehetnek a munka elfogadására, javítására vagy elutasítására.

 

Illusztráció szerzője, forrása:
Edouard Manet: Le liseur (1861); https://www.nga.gov/collection/art-object-page.8685.html