Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2025. évi naptára lapjain a Theatrum orbis terrarum (A világ földjeinek színháza) című atlasz képeiből láthatnak válogatást.

Abraham Ortelius fő műveként számon tartott Theatrumát 1570 és 1612 között több nyelven, folyamatosan bővített kiadásban, művészi kivitelezésben nyomtatták ki, melyekben a térképek nagy része nem Ortelius, hanem más kartográfusok munkáját dicséri. A térképek az ­egész­ akkor ­ismert világot ­lefedték,­ a mellettük található rövid leírások pedig az adott terület domborzatát, növényzetét, állatvilágát, népességét mutatták be. Az atlasz népszerűsége nemcsak kartográfiai pontosságában rejlett, hanem a művészi kivitelezésében is, melyet az egyes példányok kézi színezése tovább erősített. A tengeri lények ábrázolása – a dekorációs célokon túl – az élővilág széles körű megismertetését szolgálta. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár állományában hat különböző, 1575 és 1601 közötti kiadást őriz. Közülük a leglátványosabb, 1592-es kiadásból válogattunk állatábrázolásokat, melyeket a korban, hitelesként elfogadott könyvek alapján, a tudósok valóban létező élőlényeknek tekintettek. A naptár elektronikus változata itt tölthető le.

A reprezentatív falinaptár a Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Nemzeti Együttműködési Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával jelent meg.

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatási lehetőségeiről honlapunkon, könyv-örökbefogadási programunkról pedig itt talál bővebb információkat.

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság 2024. évi negyedik negyedéves beszámolóján a munkacsoportok vezetői számot adtak az elmúlt negyedév eredményeiről, a folyamatban lévő munkákról és változásokról.

A bizottság tagjai részéről elfogadásra került az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat új minőségügyi felelőse. A munkacsoportok elkészítették a 2025. évi munkaterveket. A Primer kutatások munkacsoport átnézte és véleményezte az ELTE Minőségügyi Iroda által rendelkezésre bocsátott munkatársi szolgáltatási felmérés kérdőívét, melyben módosításokat és javaslatokat eszközöltek. A Folyamatirányítási munkacsoport a felülvizsgált folyamatleltár kulcsfolyamatainak leírását a 2025. évi munkaterv feladataként végzi el.

A Kommunikációs munkacsoport a honlapon, az EKSZ-hírlevélben és a Kolibri-levelezőlista 3 hónap – 3 percben című rövidfilmjén keresztül tájékoztatást nyújtott a munkacsoportok által elvégzett feladatokról és elért eredményekről, hozzájárult a K21 beszámoló napok találkozóinak előkészületei és adminisztrációja sikeréhez, valamint közreműködött az Egyetemi Könyvtári Szolgálat hírei közzétételében az ELTE Könyvtárak felületén. A Zöld könyvtár munkacsoport elvégezte a virtuális zöld gyűjtemény adatainak frissítését, valamint véglegesítette a zöld könyvtári kérdőívet.

A könyvtárvezetők a negyedik negyedévben három megbeszélést tartottak, melyeken egyeztettek többek között a szakdolgozatok digitalizása projekt aktuális feladatairól, a folyamat lépéseiről, a felmerült problémákról, a következő hónapok aktuális feladatairól, az új szakdolgozati repozitóriumról és a szakdolgozatok jövőbeni szolgáltatásáról készülő ELTE-szabályozásról, valamint az Aleph–SAP adatátadás folyamatáról, feladatairól, illetve elfogadták az EKSZ kulcsfolyamatait és a koordinációs bizottságok 2025. évi munkaterveit.

A K21 Minőségügyi Koordinációs Bizottság eredményeiről és újabb fejlesztéseinkről honlapunkon hamarosan friss hírrel jelentkezünk.

2024. december 6-án nyílt meg a Szlovák Nemzeti Galériában a Fruits of Discord. Portraying the Ottoman Presence című kiállítás, mely a kulturális kapcsolatok mentén, és többek között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár állományából kölcsönzött Pálffy Tamás-köteten keresztül mutatja be a 16–17. századi magyar–oszmán kapcsolatok érdekes és egyben drámai történetét. A tárlat az oszmán terjeszkedés magyarországi időszakát és interkulturális kölcsönhatásait tárja az érdeklődők elé, különös tekintettel az oszmán tárgyi kultúra közép-európai művészetben megjelenő motívumaira.

Kiállított kötetünk (RMK III. 316:1) Pálffy Tamás (1620–1679) esztergomi őrkanonok és báthi apát, későbbi váci, egri és nyitrai püspök egy beszédét tartalmazza, mely Nagyszombatban, a Keresztelő Szent János-templomban hangzott el 1652. november 26-án, az Esterházy-család négy tagjának temetése alkalmából, akik mind a törökkel vívott vezekényi csatában vesztették életüket. A latin nyelvű beszédet egy egészoldalas castrum doloris ábrázolás, valamint egy temetési menetet ábrázoló kihajtható, két levélre nyomtatott metszet egészít ki, melyeket Hans Rudolf Miller helyszíni rajzai nyomán készített Mauritz Lang Pozsonyban. A tárlaton bemutatott illusztrációk kiemelt művészettörténeti jelentőséggel bírnak. A kiállítás 2025. május 18-áig látogatható.

A 2024. év karácsonyán Schmidt Tamásné Karolina, a Gyűjteményszervezési Osztály bibliográfus, feldolgozó könyvtárosa részére adományozta az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a Pro Bibliotheca Universitatis kitüntető oklevelét, megköszönve magas színvonalú, és intézményünk presztízsét növelő szakmai munkáját.

Schmidt Tamásné három évtizedes lelkiismeretes munkájával – különös tekintettel az Egyetemi Könyvtár és Levéltár modern könyves feldolgozói feladatainak ellátására – jelentősen hozzájárul az intézmény szakmai színvonalának növekedéséhez. Schmidt Tamásné 1993 óta dolgozik az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, kezdetben közönségszolgálati, majd modern könyves feldolgozói feladatokat ellátva. A Gyűjteményszervezési Osztályon fontos szerepet tölt be a vételes könyvek integrált könyvtári rendszerbe juttatásában, az Országos Széchényi Könyvtárban a kötelespéldányok válogatásában, szinte az összes szállítás intézésében és az Egyetemi Könyvtári Szolgálat munkatársainak szakmai támogatásában. Aktívan részt vesz a vételes kiadványok útjának követésében, a számlák határidőben történő leadásában. Az utóbbi időben megnövekedett mennyiségű feladatait is kiválóan látja el. Lelkiismeretessége példamutató, olyan kolléga, aki mindig magas színvonalon végzi el munkáját, és akire minden, a szűken vett területétől eltérő ad hoc feladatban is lehet számítani. Schmidt Tamásné intézményünk hosszú évek óta stabilan megbízható munkatársa, kiemelkedő lelkiismeretességgel és precizitással látva el minden rá bízott feladatot.

További munkájához sok sikert és örömöt kíván az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársi közössége!

Kitüntetett munkatársaink névsorát itt érheti el.

2025. január 6-tól a levéltár új helyen és szélesebb nyitvatartási időben várja kutatóit és ügyfeleit. A levéltári szolgáltatások a könyvtár épületében (1053 Budapest Ferenciek tere 6.) az első emeleten található kutatóteremben érhetők el. Az épületbe történő belépés feltétele az érvényes könyvtári látogató- vagy kölcsönzőjegy, amelyet a bejáratnál található információs pultnál lehet váltani.

A kutatószolgálat hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra közt, pénteken 9 és 14 óra közt tart nyitva. Iratkikérés és iratkiadás a kutatószolgálat nyitvatartási idejében lehetséges, de a kikért iratokat a kutatóterem nyitvatartási idejében, azaz minden nap 19.30-ig lehet tanulmányozni.

Fontos változás, hogy az iratokat a kérőlap leadása utáni harmadik munkanapon tudjuk a kutató rendelkezésére bocsátani, ezért érdemes az info@leveltar.elte.hu email címen előzetesen leadni a kéréseket.

A fotójegy megszűnik, az iratokról a jogszabályi és állományvédelmi rendelkezések figyelembevételével digitális másolat rendelhető. A másolatkészítés díjai megegyeznek a könyvtár különgyűjteményi dokumentumainak reprográfiai díjaival.

A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága című időszaki kiállításunk 2019. november 23-án nyílt. A kiállítás célja egyetemünk névadójának, Eötvös Loránd életének, munkásságának és a fizika izgalmas világának élményközpontú bemutatása volt.

A kiállítás 2024. december 15-én bezárt. A kiállításhoz készült Eötvös Loránd nyomában – Eötvös sztereófényképei című online tartalmunk továbbra is elérhető.  

A JSTOR 2025 júniusáig próbahozzáférést kínál a Constellate nevű szövegbányászati szolgáltatásához. A próbahozzáférés egyedülálló lehetőség az ELTE hallgatói, oktatói és munkatársai számára, hogy kipróbálják a Constellate fejlett szöveg- és adatbányászati eszközeit, elősegítve ezzel a kutatást és az innovációt.

A Constellate-ről

A Constellate digitális kutatói platformot a szövegelemzés és az adatbányászat támogatására tervezték. Kiterjedt adatkészletekhez és a szöveges minták és trendek elemzéséhez szükséges eszközökhöz biztosít hozzáférést, így értékes erőforrássá válik a különböző tudományágak, elsősorban a humán tudományok kutatói számára.

A szolgáltatás elérése

• ELTE IP-tartomány: hozzáférés az ELTE helyi hálózatából vagy távolról VPN-en keresztül.
• Regisztráció: a felhasználóknak szükséges egy fiókot regisztrálniuk a Constellate platformján.

Az ELTE minden kutatóját és hallgatóját arra bátorítunk, hogy használja ki a próbaidőszak kínálta lehetőséget projektjei fejlesztésére és módszertani eszköztárának bővítésére.