Elérhetőek az Eötvös-kiállítás márciusi látogatási időpontjai

Már elérhetőek „A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága” című kiállítás márciusi látogatási időpontjai.

Eötvös Loránd, egyetemünk névadója, világhírű fizikus egész életében a természetet csodálta, a világ természetét kutatta. Kiállításunkon bepillanthat tudományos módszereibe, kipróbálhatja kísérleti eszközeit, sztereofényképein megtekintheti az utazások során látott tájakat és a századforduló izgalmas világát.

A kiállítás látogatása regisztrációhoz kötött, bővebb információ és jelentkezés: https://orokseg.elte.hu/hu/orokseg/kiallitasok

Fedezze fel interaktív Eötvös-kiállításunkat is!

Illusztráció szerzője, forrása:
https://konyvtar.elte.hu/

Sikerrel zárultak az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatási adatkezeléssel kapcsolatos online előadásai

Sikerrel zárultak az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársainak „Kutatási adatok, kutatási adatkezelés, adatrepozitóriumok” címmel szervezett online előadásai.

A Könyvtár munkatársai négy alkalommal tartottak prezentációt, az ELTE BGGYK és az ELTE BTK felkéréseinek is eleget téve. Az előadások középpontjába a kutatási adatkezelés került, de szó esett a kutatási adatok megosztási lehetőségeiről, előnyeiről is. A téma iránt nagy volt az érdeklődés, az alkalmakon összesen mintegy hetven fő vett részt.

Az előadás anyaga az EDIT-ben érhető el.

Kérjük, ha kérdése merülne fel a témával kapcsolatban, keresse bizalommal az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály munkatársait az oa@lib.elte.hu elérhetőségen.

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.s4d4c.eu/training_material/open-science-diplomacy/

Egyetemi életrajzi mozaikok – Cornides Dániel

Cornides Dániel (1732–1787) történetírót 1784-ben nevezték ki a Pesti Királyi Tudományegyetemre a történeti segédtudományok tanárának és az egyetemi könyvtár őrének.

Bár a következő évben a göttingeni egyetemen tartott kurzusokat, 1785-től haláláig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, és az egyetemen tanított. 1767-től Teleki József szolgálatában állt titkárként, és olyan szoros kapcsolat alakult ki köztük, hogy Teleki Cornides halála után megvásárolta értékes kéziratokból és könyvekből álló hagyatékát, amely később a Teleki-könyvtárral együtt a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába került. Cornides Pray Györggyel folytatott igen értékes levelezése azonban ma is az Egyetemi Könyvtár kézirattárában található, amint a róla elnevezett 16. századi magyar nyelvű kódex is, melyet Ráskay Lea domonkosrendi apáca másolt.

Cornides kódex a XVI. századból


Cornides-kódex elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/10540

Illusztráció szerzője, forrása:
https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/3563

Könyvtárosi segédlet speciális igényű olvasók támogatásához

A K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság Akadálymentes könyvtár munkacsoportja segédletet állított össze könyvtárosok részére, melynek segítségével a speciális szükségletű olvasók könyvtárhasználatát és információszerzését támogathatják munkatársaink. A dokumentum az EKSZ könyvtárosai számára érhető el az EDIT-ben.

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/szemely-ules-digitalis-tabla-kutyu-7163011/

Újabb személyi hagyatékok a Levéltárban

2021-ben két jeles egyetemi tanár, Süpek Ottó és Szerdahelyi István hagyatékával bővült a Levéltár iratállománya.

Süpek Ottó (1928–1995) irodalomtörténész, a Romanisztikai Intézet egykori oktatója és tanszékvezetője munkásságának központjában François Villon életműve állt. Szerdahelyi István (1924–1987) eszperantistaként és nyelvészként szerzett hírnevet. 1966-ban megbízást kapott az eszperantó nyelv oktatásának megszervezésére az egyetemen. Mindkét kiemelkedő tudós hagyatéka elérhető már a Levéltárban. A hagyatékok leírása megtalálható fondjegyzékünkben: Süpek Ottó és Szerdahelyi István.

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL Levéltár

Speciális új bútorok a restaurátor- és könyvkötő műhelyben

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány támogatásával, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati forrásából az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban a restaurátor- és könyvkötő műhely számára új munkaszékek és -asztalok beszerzésére került sor.

A rossz állapotú, régi munkaasztalok, székek (képünk jobb oldalán) egy részét lecseréltük. A speciális, állítható ülésmagasságú és a láb kényelmét szolgáló szabályozható támasszal ellátott munkaszékek (képünk bal oldalán) a mindennapi tevékenységhez biztosítják a megfelelő, egészséges testtartást. Az asztalok (képünk hátterében) munkalapjának magassága változtatható a kötészeti és restaurálási feladatok ellátásához a munkatársak igényei szerint. A Miniszterelnökség fejezetet irányító szerve alatt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával beszerzett eszközökkel nagymértékben hozzájárulhattunk kollégáink munkakörülményeinek javításához.

Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség és Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. logója

 

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL

Egyetemi levéltári mozaikok – A gyógypedagógiai képzés kezdetei

Legelső gyógypedagógusaink Bécsben tanultak és szereztek gyakorlatot a siket gyermekek tanítása terén, az ott 1799 óta működő siketnémák intézetében. Magyarországon az 1800-as években jöttek létre az első gyógypedagógiai intézetek, melyeket „emberbaráti” intézményeknek neveztek.

1825-ben vakoknak, 1875-ben értelmi és halmozottan fogyatékosoknak, 1891-ben pedig dadogóknak és más beszédhibában szenvedőknek hoztak létre létesítményeket. Egyre sürgetőbbé vált a speciális tanerőképzés, ezért az 1890-es években speciális képzőtanfolyamokat szerveztek külön a siketnémák, a dadogók, a vakok és a gyengeelméjűek segítésével foglalkozók számára. Később a képzéseket egyesítették, és 1900-ban rendeletbe is foglalták. Így kezdte meg működését még ebben az évben Vácott (1904-től Budapesten) a kétéves Gyógypedagógiai Tanítóképző-tanfolyam, mely 2000-től tartozik az ELTE-hez, és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje. Levéltárunkban őrizzük az iskola első tanárgyűlésének jegyzőkönyvét. 

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE EKL

Gitárest az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár aulájában ad gitárkoncertet 2022. február 18-án 18.00 órától Ádám István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Fischer Annie zenei előadó-művészeti ösztöndíjasa.

Az előadó 2020-ban a XIV. Montenegrói Nemzetközi Gitárverseny III. helyezettjeként végzett. 2021-ben a Fischer Annie zenei előadó-művészeti ösztöndíjában és a Budapest Nemzetközi Gitárverseny közönségdíjában részesült. 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa. A koncerten az Eötvös Zenei Alapítvány által biztosított mesterhangszeren játszik.

A gitáresten közreműködik Girincsi Márton, a Nemzeti Tehetség Program 2019. évi és 2020. évi ösztöndíjasa, többek között Lukasz Kuropaczewski, Gabriel Bianco és David Russell művészek mesterkurzusain vett részt. A fellépők a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Dr. Eötvös József, Liszt Ferenc-díjas gitárművész tanítványai. A részletes program itt érhető el. További információk itt és Facebook-oldalunkon találhatók. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.facebook.com/events/964470967829232/?active_tab=about

Ingyenes Open Access megjelenés a Wiley-nál – publikálási tippek és tájékoztató

A Wiley kiadó egyik munkatársa egy órás online tájékoztatót tart az open access megjelenésről.

A tájékoztató angol nyelvű, időpontja: 2022. február 15. 10.00.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció

A tájékoztatón érintett témák:

  • Mi az open access és miért előnyös a szerzőknek?
  • Szerzői munkafolyamatok: Hogyan nyújtsak be egy cikket egy open access folyóirathoz? Hogyan igényelhetem azt, hogy az APC díjat az EISZ megállapodás keretén belül számolják el?
  • Publikációs tippek szerzőknek:
    • Miért publikáljunk?
    • Benyújtás és review: mire számíthatok?
    • Tippek a cikk megírásához.
    • Szerzői segédeszközök: Author service és a Wiley szerkesztői szolgáltatása.
  • Kérdések.
Illusztráció szerzője, forrása:
https://www.wiley.com/en-us/thewileylogo

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2022. február

A hónap műtárgya: Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium zászlója

Iskolánkat – akkori nevén a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumát – 1872-ben azzal a céllal alapították, hogy a tanárjelöltek a vezetőtanárok felügyelete és irányítása mellett tanítási gyakorlatuk, és az iskola életének tanulmányozása során itt szerezzenek pedagógiai, módszertani isme­re­­te­ket. Ez volt Európában az első ilyen iskola, amely a tanárképzésben kitűzött szerepét azóta is betölti.

Az első világháború nagyon komoly pusztítást végzett, emiatt csak csekély számú tárgyi emlék maradt az iskolatörténet első négy-öt évtizedéből. Az itt látható zászló feltehetően 1925 és 1927 között készült. Az egyik oldalán a Budapesti M. Királyi Tanárképző Gyakorló-Gimnázium felirat és a magyar címer, a másik oldalán pedig egy szép hímzés látható, amely Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagy­asszonyát ábrázolja. Nem tudjuk, hogy a zászló két évtizeden át hol volt kitéve, kiállítva, illetve milyen ünnepi alkalmak esetén és hogyan használták. Fel­te­hetően a kommunista diktatúra időszaka előtti utolsó igazgató, Újhelyi Sándor rejtette el a zászlót az 1940-es évek végén az iskola szenes pincéjének egy eldugott szegletébe. Őt elsősorban nyíltan vállalt vallásos meggyőződése miatt eltávolították az iskolából 1950-ben.

Nem tudjuk, mikor, talán a hatvanas években, de legkésőbb 1970 körül az iskola gondnoka megtalálta a zászlót. Feltehetően a rajta levő ábrázolások miatt azonban nem vették újra használatba, hiszen a kommunista ideológia sem a történelmi magyar címert, sem a vallási témájú képeket nem akarta láttatni. Arról tudunk, hogy az iskola 1972-es centenáriumi ünnepségére a zászlót az iskola épületében kiállították, mint egy történelmi emléket, aztán újra a pincében helyezték el. Az említett gondnok még a rendszerváltoztatás utáni években is az iskolában dolgozott. Az 1992-ben igazgatóvá kinevezett Lénárd Gábornak egyszer említést tett a zászlóról, aki óriási meglepetéssel vette tudomásul, hogy egy gyö­nyörű hím­­zéssel díszített 114x156 cm méretű nemzeti színű zászló került elő. A zászlót restauráltatta (a res­taurátor meg­­ítélése alapján nagyon jó állapotban maradt meg), és az első emelet központi részén mél­tó körül­mé­nyek között elhelyeztette. Kiss Istvánnéval közösen – aki az iskolatörténet jeles kutatója volt – 1993-ban kialakították a zászló környezetét is, annak bal oldalára Eötvös József, jobb olda­lára Trefort Ágoston emléktáblája került.

A zászló azóta a legfontosabb iskolai ünnepségeken azok legszebb díszítő motívumaként az iskola egész közössége jelenlétében a múltbeli hagyományokat tovább folytatva erősíti tagjainak, a diák­ság­nak és a tanároknak egymáshoz és a nemzethez tartozását.

Írta: Mohay Péter

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE