Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományai szerint az Egyetem Szenátusa a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén nyújtotta át a kitüntetéseket a kiváló munkát és kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, dolgozók és munkatársak számára. Az idei díjazottak között szerepelt az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár Szombathelyen tevékenykedő munkatársa.

Kovács Gabriella 35 éve dolgozik feldolgozó könyvtárosként az ELTE jogelőd intézményeiben. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán könyvtár-történelem szakon végzett, majd 2004-ben informatikus könyvtáros egyetemi diplomát szerzett a Debreceni Egyetemen. Az évek során számtalan szakmai továbbképzésen vett részt, amelyeket munkája során alkalmazott is.

Elsődleges feladata a dokumentumok beszerzése, állományba vétele, formai és tartalmi feltárása, a MATARKA építése és mind ezek mellett segíti az olvasószolgálat munkáját is. Gondozza a szombathelyi Osztrák Könyvtárat, amely az Osztrák Köztársaság ajándékaként került intézményünkbe és rendszeresen részt vesz a hozzá kapcsolódó hazai és külföldi konferenciákon. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárhoz történő csatlakozás során felmerülő migrációs folyamatok elméleti és gyakorlati kidolgozásában hatalmas szerepet vállal. A két könyvtár katalógusának egyesítése során napirendre kerülő feladatok áttekintéséhez, megoldásához szakmai ismeretei elengedhetetlenek. Több idegen nyelvet érintő tudását a gyűjteményszervezésen túl valamennyi általa ellátott munkafolyamat során magas szinten alkalmazza.

Tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vas megyei szervezetének.

A könyvtárosi munkáját szakmai elkötelezettség, rendkívüli precizitás, a könyvtárhasználók és a munkatársak iránti segítőkészség jellemzi.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyományai szerint az Egyetem Szenátusa a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén nyújtotta át a kitüntetéseket a kiváló munkát és kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, dolgozók és munkatársak számára. Az idei díjazottak között szerepelt az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár több, az egyetem és a könyvtárfejlesztés ügyéért elkötelezetten tevékenykedő munkatársa.

Az Egyetem vezetése az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatástámogató könyvtárosa, Móring Tibor részére Trefort Ágoston Emléklapot adományozott huzamosabb időn keresztül nyújtott átlagon felüli teljesítményéért. Móring Tibor magas színvonalon végzi az ELTE Egyetemi Digitális Tudástárának (EDIT) központi adminisztrátoraként munkáját, körültekintően és hatékonyan vezeti az ELTE EDIT kari adminisztrátori hálózatát. Lelkiismeretesen, pontosan és precízen végzi adminisztrációs és ügyfélszolgálati feladatait. A doktori dolgozatok és szakdolgozatok esetében szakértőként segíti és segítette az ELTE kapcsolódó szabályozási folyamatainak előkészítését. Az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály stabil, biztos tagja, munkája nélkülözhetetlen az Egyetemi Könyvtári Szolgálat s az Egyetemi Könyvtár és Levéltár számára is, amelynek lojális és hűséges munkatársa.

Az Egyetem érdekében vállalt feladatukat kiemelkedő eredményességgel történő teljesítéséért, és az Egyetem sikeres működéséhez való hozzájárulásuk elismeréseként Fejes Judit és Faragó-Szilvási Tibor, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatástámogató könyvtárosai Rektori dicséretben részesültek. Fejes Judit és Faragó-Szilvási Tibor közösen, rövid idő alatt olyan új szolgáltatást terveztek meg és működtetnek, amely nagy mértékben járul hozzá az egyetem tudományos folyóiratai nemzetközi láthatóságának növeléséhez. A szerkesztőségeket fáradhatatlanul segítik, hogy kiadványuk színvonalas, a hazai- és nemzetközi szerzők számára vonzó periodikává váljon.

Munkatársainknak ezúton is szívből gratulálunk kitüntetésük alkalmából, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Az ELTE EKL Savaria Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2024 szeptemberétől áttért az RFID alapú kölcsönzésre. Az új rendszernek köszönhetően a könyvek azonosítása és kölcsönzése gyorsabb és egyszerűbb lett. Az új eszközök használatával a könyvtári könyvek automatizáltan kerülnek kölcsönzésre vagy visszahozatalra.

Egyszerre több könyvet is tud kezelni a rendszer. A hamarosan beüzemelésre kerülő önkölcsönző állomás segítségével olvasóink saját maguk is el tudják majd végezni a kölcsönzést.

Az RFID kézi leolvasóval a könyvtárosok gyorsan tudnak leltározni anélkül, hogy levennék a polcokról a könyveket. Az új kapu nem csak az állományvédelmet szolgálja, hanem automatikusan számlálja a ki- és belepőket. Az újítás csökkenti a sorban állás idejét és segíti az olvasók kiszolgálását.

Figyelem! Az RFID alapú rendszer aktiválása előtt kölcsönzött könyvekre a kapu a visszahozatalkor be fog jelezni. Kérjük a megértésüket!

 

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2024. szeptember 5-én a nemzetközi évnyitó keretében külföldi hallgatókat látott vendégül két turnusban.

A hallgatói csoportok betekintést nyerhettek könyvtárunk olvasói tereibe, könyvtári szolgáltatásainkba, a hazai és nemzetközi hallgatók részére kialakított közösségi tereinkbe. Ízelítőt nyerhettek továbbá a könyvtárhasználati lehetőségekről és az Egyetemi Könyvtár történetének néhány meghatározó eseményéről.

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár – az információs igények kielégítése mellett – az egyetem célkitűzései és nemzetköziesítési stratégiája mentén kiemelt hangsúlyt helyez a multikulturális kapcsolatok ösztönzésére, a hallgatók igényeinek kielégítésére és mentális jóllétének támogatására. Felhasználóorientált kulturális intézményként feladatunknak tartjuk, hogy az oktatás és kutatás támogatásán túl, közösségteremtő, közösségeket alakító és fejlesztő intézményként is betöltsük küldetésünket, elősegítve a külföldi hallgatók integrációját és a kultúrához való kapcsolódásának lehetőségét.

Minden hallgatót szeretettel várunk könyvtárunkban és rendezvényeinken!

Az ország első könyvvisszavevő okospolca már tesztüzemben működik könyvtárunkban, próbálja ki Ön is!

Az okospolc a kölcsönzött könyvek egyszerű és gyors visszaadását teszi lehetővé a könyvtár nyitvatartásán túl is. A visszahozott könyveket elegendő a polcra helyezni, s az érintőképernyő tájékoztat a visszavételről és igény esetén nyugtát ad vagy e-mailben küld visszaigazolást. Az okospolcon nemcsak a mások által visszahozott könyveket találhatja meg rögtön, de új beszerzéseinkből is válogathat, melyeket azonnal ki is kölcsönözhet az aulában elhelyezett önkölcsönző terminálon keresztül.

A 2024. július 1-jétől hatályba lépett 27/2015. (V. 27.) EMMI-rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről 43/A § paragrafusa értelmében a levéltár a tudományos célú kutatást a miniszter által a Levéltári Kollégium javaslata alapján elfogadott formátumú, az állásfoglalást kiadó szerv által kitöltött és hitelesített támogató állásfoglalásra szolgáló formanyomtatvány alapján engedélyezi.

Levéltárunkban a támogató állásfoglalás külföldi kutatók esetében angol nyelven, egyéb nyelveken pedig a hiteles magyar nyelvű fordítással nyújtható be. A formanyomtatvány elérhető: http://hdl.handle.net/10831/79168

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2024. augusztus 29-én tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Folyóiratok könyvtári támogatása, valamint Innováció és láthatóság témakörök mentén hallhattak előadásokat az érdeklődők.

Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, közel százharminc vendég, gyakorló szakember, egyetemi oktató, folyóirat-szerkesztő, valamint a szolgáltatópartnerek és szponzorok képviselői vettek részt programjainkon. A megjelenteket Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

A nyitóbeszédeket követően Dr. Sziklai Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos ügyek rektorhelyettese Folyóiratok és láthatóság címmel tartott előadást, melyet Dr. Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tudományos és Nemzetközi Elnökhelyettes szakmai titkára Hogyan mérjük az innovációt? című prezentációja követte. Fejes Judit, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár kutatástámogató könyvtárosa az ELTE-kötődésű tudományos folyóiratok nemzetközi ismertségének és elismertségének növelése tárgyában ismertetett fontos szempontokat. Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és Információs Központ osztályvezetője a megfelelő metaadat-használat jelentőségét és a minősítések kérdéskörét járta körbe. A délelőtti plenáris ülést Fazekas-Paragh Judit, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár megbízott oktatás- és kutatástámogatási osztályvezetőjének Ragyogó megoldások, intézményi lehetőségek a gyémánt open access publikálásban című előadása zárta.

Lencsés Ákos adatgazdász (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) moderálása mellett a délutáni Folyóiratok könyvtári támogatása szekció keretében Lovász Dávid kutatástámogató könyvtáros (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) a Pécsi Tudományegyetem folyóirat-fejlesztési gyakorlatába engedett bepillantást. Fülöp Tiffany – Molnár Tamás és Hoczopán Szabolcs társszerzőségével – a SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárában kialakított Diamond Open Access szerkesztőségeket támogató szolgáltatásokról számolt be, Boros Kata Beatrix kutatástámogató könyvtáros (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) pedig a dEjournals elnevezésű Diamond open access folyóirat-platformjukról tájékoztatta a szakmai közönséget. Ézsiás Anikó főigazgató-helyettes (BME OMIKK, CELISR, szerkesztő) CELISR – az új online könyvtárszakmai folyóirat című prezentációját követően Markó-Markechné Zelei Edit könyvtárvezető (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) Folyóirat-támogatás az ELTE Bölcsészettudományi Karán címmel tartott előadást. A szekcióülés előadássorozatát Sipos István ügyvezető (Softlink) E-folyóiratok automatikus érkeztetése, feldolgozása és személyre szabott közzététele című prezentációja zárta.

Az Innováció és láthatóság című szekciót Nagy Gyula főigazgató (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára) moderálta, melynek keretében először Kocsor Tibor vezető szerkesztő (Akadémiai Kiadó Zrt.) Az XML szerepe a tartalomelőállításban címmel adott elő, majd Faragó-Szilvási Tibor kutatástámogató könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) intézménye folyóirat-támogatási felületét mutatta be. Garamvölgyi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese Nyílt forráskódú discovery az ELTE-n – kihívások és eredmények című prezentációját Tamásné Kovács Adrienn igazgató (OSZK Digitális Bölcsészeti Központ) MEK+ k – A jövő könyvtára ma! című előadása követte. Czeglédi Éva senior account manager (ProQuest) a Clarivate megoldásait vázolta fel a láthatóság és innováció jegyében. A szekcióülést Peti Balázs ügyvezető igazgató (Tripont) Heritázs 2.0 – A digitális archívum jelene című prezentációja zárta.

A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, az Eisberg Hungary Kft., a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, a ProQuest, a Qulto, a Softlink és a Tripont támogatásával valósult meg. Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások XII. szakmai napról az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár tanulmánykötetet tervez megjelentetni, mely elektronikus formában is elérhető lesz az ELTE EDIT repozitóriumában.

A CHARM-EU (Challenge-driven, Accessible, Research-based, Mobile European University) egy innovatív európai egyetemi szövetség, amelynek célja a felsőoktatás átalakítása transznacionális együttműködés révén. Az öt alapító egyetem által létrehozott CHARM-EU az interdiszciplináris és kihívásalapú oktatás fontosságát hangsúlyozza, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a globális környezeti és társadalmi kihívásokra. A szövetség többek között létrehozott egy egyedülálló mesterképzést, amelynek keretében formabontó oktatásmódszertani és oktatástechnológiai megoldásokat dolgozott ki és tesztelt, elősegítve a nemzetközi mobilitást és integrálva a különböző oktatási megközelítéseket az átfogó és befogadó tanulási környezet elősegítése érdekében. Kiállításunkon a kilenc egyetemhez köthető kiadványainkból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

A CHARM-EU összeköt három, a középkorban alapított egyetemet: a Montpellier-i Egyetemet (1289-ben alapítva), a Würzburgi Egyetemet (1402) és a Barcelonai Egyetemet (1450). Ezek az egyetemek az európai kutatás és oktatás úttörőiként gazdag történelmi hátterükkel erősítik a felsőoktatásban a határokon átnyúló innovációt és együttműködést.

A 16. század végén és a 17. század elején alapított kora újkori egyetemek, mint a dublini Trinity College (1592), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1635) és az Utrechti Egyetem (1636) szintén döntő szerepet játszottak a ma ismert tudományos világ és szellemi kultúra kialakításában mint a tanulás és a szellemi együttműködés és innováció központjai.

A 20. és 21. században alapított modern egyetemek, amilyen az Åbo Akademi Egyetem (1918), a Bergeni Egyetem (1946, korábbi gyökerekkel) és a Hochschule Ruhr West (2009), kulcsszerepet játszottak a kortárs tudományos és kutatási világ kialakításában. A kutatásra és fejlesztésre helyezett hangsúly, az innováció és a sokszínű oktatási környezet révén meghatározó jelentőségű szereplői az európai felsőoktatásnak.

Kiállításunk az innovatív európai egyetemi szövetség kilenc intézményéhez köthető könyvtári kincseinkből tartalmaz válogatást. A tárlat megnyitójára 2024. szeptember 21-én, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából kerül sor. Programjainkról további részletek honlapunkon és a Kulturális Örökség Napja hivatalos weboldalán érhetők el. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!