Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár gondozásában működő ELTE Örökségkoordináció keretében, az idei év állományvédelmi beszerzéseinek terhére, a Rektori Kabinet kezdeményezésére megvalósult az Állam- és Jogtudományi Kar történeti dékáni láncának restaurálása. Az évtizedek során megrongálódott láncot Döbrentei Szilvia ötvös restaurátor, az ARCHEOLORE Kft. munkatársa újította fel.

A restaurálás mellett – a hosszú távú állapotmegóvás érdekében – mind a négy történelmi (rektori és három kari) lánchoz új, igényes és tartós tároló tok is készült, a Tokkészítő Kft. kivitelezésében.

Az Állam- és Jogtudományi Kar dékáni lánca 1960. május 3-án készült el az Iparművészeti Vállalat Ötvös Stúdiójában, Péri József ötvösmester munkájaként. A jogi kari láncon a kerek emblémán hegyével felfelé állított palloson egy mérleg látható, a hátoldalán pedig az alábbi felirat szerepel: "UNIVERSITAS SCIENTIARUM BUDAPESTINENSIS DE ROLANDO EÖTVÖS NOMINATA FACULTATIS POLITICO IURIDICAE DECANUS". A láncszemeken váltakozva pallos-mérleg, illetve nyitott könyv látható paragrafusjellel, aranyozott, zöld zománccal díszített szemekkel elválasztva.

A lánc az Egyetem Tanácsa döntése alapján, Ortutay Gyula rektor kezdeményezésére, az ELTE 325 éves jubileumára készült, László Gyula vázlattervei alapján. A felújítás révén e jelentős történeti értékű egyetemi jelvény méltó módon őrizhető meg a jövő generációi számára.

Írta: Kovács-Molnár Bianka

Az ELTE Örökségkoordináció fontos feladata az egyetem tulajdonában álló értékes kulturális örökség kezelése és láthatóvá tétele, az évente két-három alkalommal rendezett találkozók egyik célja pedig a szakmai tudás továbbfejlesztése és új ismeretek szerzése.

2025. szeptember 29-én dr. Berényi Marianna, a Néprajzi Múzeum kommunikációs vezetője, a Magyar Múzeumok Online főszerkesztője és a Múzeum Café szerkesztője Hatékony kommunikáció címmel tartott előadást az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban. Előadásában a múzeumi kommunikáció gyakorlatába adott rövid bevezetést és arra keresett választ, hogyan kommunikáljunk kis költségvetésből eredményesen, mire építsük a kommunikációt és hol találunk megbízható háttéranyagokat.

Újabb KÜLÖNKIADÁSSAL folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Almási Tamás drámai dokumentumfilmje negyven év után szembesíti a kistarcsai internálótábor politikai elítéltjeit egykori börtönőrükkel. A szocializmus utolsó éveiben és a rendszerváltást követően lehetőség nyílt a közelmúlt történelmi traumáinak kibeszélésére. Amiben mégis más Almási filmje, hogy ő nem csak az interjúkban ütközteti az eltérő nézőpontokat, hanem személyesen is szembesíti az ávós őrnagyot az egykori rabokkal. 12 egykori elítélt idézi fel, hogy milyen volt az élet a kistarcsai internálótáborban az ötvenes években. Felkeresik újból a börtönt, ahol megjelenik egykori fogvatartójuk, az ávós őrnagy Piroska is, és kezdetét veszi a szembesítés, amire közel 40 évet vártak.

A visszaemlékezők közt van író (Vámos Magda), színész (Dévay Camilla, Udvaros Dorottya édesanyja), arisztokrata (Esterházy Mónika, Esterházy Péter nagynénje), meggyőződéses kommunista és kulák is. Ami közös bennük, hogy mindannyian koholt vádakkal kerültek Kistarcsára, a bűnük többnyire kimerült abban, hogy valamelyik rokonukat, szerettüket a rendszer ellenségnek nyilvánította, de volt, akit csak azért ültettek le három évre, mert Rákosi villájának közelében csókolózott.

Időpont: 2025. október 10. péntek, 18:00

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, közösségi tér (Budapest, V. Ferenciek tere 6.)

rendező: Almási Tamás

dramaturg: Bende Gyöngyi

operatőr: Jancsó Nyika, Mertz Loránd, Kováts György

vágó: Halász Katalin, Koncz Béla

zeneszerző: Slamovits István

A vetítés utáni beszélgetésben vendégeink: Almási Tamás, a film Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezője, forgatókönyvíró, operatőr, valamint Zinner Tibor történész, egyetemi tanár.

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk: Ítéletlenül (Almási Tamás dokumentumfilmje, 1992)
A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Az Arany Medve-díjas Enyedi Ildikó 2021-ben bemutatott, külföldi színészekkel forgatott és rendkívül szépen fényképezett filmje Füst Milán Nobel-díjra jelölt regényének feldolgozása Störr Jakab holland hajóskapitány és felesége szövevényes szerelmi történetéről. Störr egy nap, egy kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép. És besétál Lizzy...

Amint meglátja, rögvest megkéri az elragadó francia hölgy kezét. Boldognak induló házasságuk azonban a meghitt pillanatok mellett gyötrelmes órákban is bővelkedik. A kapitány érzelmi hullámverései a féltékenység tűpontos természetrajzát és a férfi-nő kapcsolat feloldhatatlan ellentmondásait tárják elénk. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül értjük meg az élet összetettségét, titokzatos szépségét.

Időpont: 2025. október 08.; 18:00 óra

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, közösségi tér (Budapest, V. Ferenciek tere 6.)

Rendező, forgatókönyvíró: Enyedi Ildikó

Operatőr: Rév Marcel

Vágó: Szalai Károly

Zene: Balázs Ádám

Főbb szerepekben:

Störr kapitány – Gijs Naber

Lizzy – Léa Seydoux

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Dr. Szilágyi Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, Füst Milán-kutató és Mécs Mónika, a film vezető producere.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=3NCeLFW2jIM

A korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációt kérünk.

Regisztráció: https://www.ajk.elte.hu/content/a-felesegem-tortenete-enyedi-ildiko-filmje-2021.e.1927

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

Folytatódik az ELTE–NFI Egyetemi Filmklub elnevezésű vetítés- és beszélgetéssorozat. Az ELTE minden karáról várjuk az egyetemi polgárokat.

Fábri Zoltán angol színészekkel, hollywoodi színvonalon adaptálta Molnár Ferenc klasszikusát. Ez volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét harmincnál is több nyelvre fordították le, több helyen is kötelező olvasmánnyá vált. Eddig öt alkalommal filmesítették meg, a különböző verziók közül Fábriét tartják etalonnak. A gyerekszereplők olyan angol fiatalok, akiket egy londoni színészképző iskolából válogattak ki. Vállaltan műfaji film, amely drámai felépítését, ritmusát, plánozását, díszletezését, és a finálébeli ostromjelenetet illetően is tökéletesen Hollywood-kompatibilis.

A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó vörösingesek, élükön Áts Ferivel, támadásra készülnek ellenük. Bokát választják vezérnek, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő marad közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra indul, majd elérkezik a nagy csata napja is.

A filmben a fiatalabbik Pásztort Jancsó Nyika – Jancsó Miklós fia – alakította, aki felnőtt korában operatőrként folytatta pályafutását, a főiskolán Illés György és Fábri Zoltán tanítványa lett. 2017-ben a film teljeskörű restaurálásában is közreműködött.

Helyszín: Egyetem téri campus (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. fszt., A/1 gyakorló, ruhatár melletti folyosó)

Időpont: 2025. október 1., 18:00 óra

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=cyuWNiQBpZs

rendező: Fábri Zoltán

forgatókönyvíró: Molnár Ferenc regényéből Fábri Zoltán, Bohém Endre

operatőr: Illés György

vágó: Széchényi Ferencné

zene: Petrovics Emil

főszereplők: Anthony Kemp, William Burleigh, Törőcsik Mari, Paál László, Pécsi Sándor, John Moulder Brown

A vetítés utáni beszélgetésben vendégünk: Jancsó Miklós ’Nyika’ operatőr, a film egyik szereplője és Gönczi Ambrus helytörténész, muzeológus, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója.

A filmklubbal kapcsolatos leveleket az eltenfi.filmklub@elte.hu címre várják a szervezők.

Az ELTE–NFI Filmklub Facebook-oldala

A szombathelyi ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár 2025. október 6-án szakmai továbbképzés miatt zárva tart.

Megértésüket köszönjük!

2025-ben ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Tagjai közt egyetemünk számos kiváló diákja és oktatója megtalálható, akik nemcsak az akadémia, de intézményünk történetében is nyomot hagytak. Szentpétery Imre (1878–1950) történész, egyetemi tanár 1929-től volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte az Eötvös Collegium tagjaként. Járt Németországban, Franciaországban és Olaszországban tanulmányúton, ahol elsajátította a nyugati történetírás módszertanát és megismerkedett a korabeli főbb historiográfiai áramlatokkal. Mindezeket felhasználva a fejlett forráskritikai módszertant kívánta meghonosítani Magyarországon, ezért elsősorban történeti segédtudományokkal, azon belül pedig diplomatikával foglalkozott. 1914-től a Budapesti Tudományegyetemen, majd 1918-tól a Debreceni Egyetemen tanított egyetemi tanárként. 1923-tól egészen haláláig ismét Budapesten lett az oklevéltan, a címertan, majd a történeti segédtudományok oktatója és a Történeti Szeminárium igazgatója. 1935-ben megírta a Bölcsészettudományi Kar történetét, majd 1939/40. tanévben a Kar dékánja volt. Több elméleti munkát írt a történeti segédtudományok köréből, amelyet azóta is tankönyvként és kézikönyvként használnak. Forráskiadóként is maradandót alkotott, kiadta többek között az Árpád-kori uralkodók okleveleinek kritikai jegyzékét és az Árpád-kori Magyarországon keletkezett latin nyelvű, elbeszélő jellegű szövegeket. 1902-tól volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja, 1932-től pedig elnöke. Egyetemi előadásainak kéziratai könyvtárunk különgyűjteményében, iratai egy része pedig levéltárunk gyűjteményében található.

Az Eduline felmérése alapján az olvasók az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épületét találták a főváros legszebb egyetemi könyvtárának.

Az eduline.hu oldalon megjelent cikk szerint a szerkesztők egy korábbi írásban bemutatták a főváros gyönyörű és különleges hangulatú egyetemi könyvtárait, szavazást indítva a „Budapest legszebb egyetemi könyvtára” címért. A versenyben kilenc egyetem könyvtára vett részt, melyek közül a Ferenciek tere 6. szám alatt található könyvtárpalota, kiemelkedve a mezőnyből, magabiztosan megszerezte az első helyet. A kitüntető elismerést ezúton is köszönjük.

Könyvtárunk kapui mindenki előtt nyitva állnak, örömmel várva régi és új olvasóinkat. Olvasói, tanulói és közösségi tereink a tanulás színtereinek biztosítása mellett kulturális, történeti és építészeti értékeket is közvetítenek, melyek többek között a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében meghirdetett programjainkon és interaktív könyvtári vezetéseken tárulnak fel. Fedezze fel a tudás kincsesházát!