Az ELTE Egyetemi Filmklub a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) támogatásával dokumentumfilmekkel foglalkozó vetítéssorozatot indít magyar filmesek alkotásaiból. A soron következő alkalmon Almási Tamás Meddő című, 1995-ös filmje kerül bemutatásra.

Időpont: 2026. szeptember 14., 19:00 óra

Helyszín: ELTE Egyetem téri campus, Weiss Emilia Terem (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. fszt.)

Ózd több mint százhatvan évig a magyar nehézipar egyik legfontosabb települése volt. Az Ózdi Kohászati Üzemek leépítése a rendszerváltás idején kezdődött meg nagy ütemben. Hogyan válik egy büszke iparváros a túlélésért folytatott küzdelem színterévé? Hogyan omlik össze egy pillanat alatt egy egész régió identitása, és mi marad az emberből, ha megfosztják a munkájától, a méltóságától és a jövőjétől?

Almási Tamás korszakalkotó Ózd-sorozatának egyik legmegrázóbb darabja a rendszerváltás utáni Magyarország nyers és kendőzetlen valóságába kalauzolja a nézőt. Történelmi lenyomatként a kohászat összeomlását követő időszakot mutatja be, ahol a helyiek a meddőhányókon guberálva, a túlélésért küzdve próbálják fenntartani magukat. A film kényelmetlen igazságait jól mutatja, hogy a hatóságok a forgatás idején egy időre kitiltották a stábot Ózdról. A film a gyárleállás utáni, 1992 és 1995 közötti traumatikus és kilátástalan időszakot mutatja be.

A vetítés utáni beszélgetés vendégei Almási Tamás Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, egyetemi oktató, a film rendezője, Farkas Zsombor, az ELTE TáTK Szociális Tanulmányok Intézet egyetemi adjunktusa, valamint Gelencsér Gábor, az ELTE BTK Filmtudományi Tanszékének habilitált egyetemi docense.

A vetítés ELTE szervezeteken kívüli résztvevők számára is nyitott. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A könyvtárpalota megnyitásának 150. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban.

A tárlat dokumentumain keresztül a Kulturális Örökség napjai keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek a könyvtárpalota kalandos múltjába, a közel száz évig a gyűjtemény számára helyt adó ferences rendház és a későbbi épület terv- és vázlatrajzaiba, különleges tárgyai és bútorai történetébe, az alagsorba tervezett óvóhelybe és a régmúlt olvasói termeibe, valamint a belső udvarba, melyet egykor virágos kert és medence díszített.

Időpont: 2026. szeptember 19., 11.00–18.00

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, II. emeleti Műemlékraktár

Minden kedves érdeklődőt szeretettel invitálunk történelmi utazásunkra!

A Mesterséges Intelligencia Munkacsoport (Artificial Intelligence Taskforce) a LIBER munkacsoportjaival együttműködésben 2026 tavaszán elindította LIBER AI Pulse című, négyrészes, angol nyelvű webináriumsorozatot. A sorozat ősszel két új alkalommal folytatódik.

A 30 perces webináriumok a kutatókönyvtárak számára releváns, aktuális mesterségesintelligencia-témákkal foglalkoznak. A rövid, lényegre törő előadások bemutatják a LIBER-en belül folyó szakmai munkát, és lehetőséget biztosítanak a témával kapcsolatos különböző álláspontok ismertetésére.

A következő két webináriumon a LIBER Szerzői Jogi és Jogi Ügyek Munkacsoportja (Copyright & Legal Matters Working Group), valamint a Digitális Bölcsészet és Digitális Kulturális Örökség Gyűjtemények Munkacsoportja (Digital Scholarship and Digital Cultural Heritage Collections Working Group) osztja meg tapasztalatait.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A webináriumok részletei:

V. Copyright and AI: Key Issues for Research Libraries

Időpont: 2026. szeptember 25. (péntek), 12:30–13:00

Az ötödik alkalmon a Szerzői Jogi és Jogi Ügyek Munkacsoportja nyújt rövid áttekintést a kutatókönyvtárak számára fontos szerzői jogi kérdésekről az MI-eszközök fejlesztése, beszerzése és a tudományos tartalomszolgáltató platformokba való integrálása kapcsán. A résztvevők megismerhetik az MI-re vonatkozó rendelkezéseket, valamint, hogy mire érdemes figyelni a licencek felülvizsgálata és a szerződési feltételek tárgyalása során.

Regisztráció

VI. A Critical Perspective on AI Literacy

Időpont: 2026. október 23. (péntek), 12:30–13:00

A webinárium az MI-műveltség jelentőségét és annak a könyvtári értékekhez való kapcsolódását vizsgálja. Bemutatja, hogy az MI-jártasság, használati ismeretek és kompetenciák hogyan segíthetik az olvasókat és a könyvtári munkatársakat a megalapozott döntéshozatalban. Emellett arra is lehetőséget ad, hogy a résztvevők megosszák egymással a témához kapcsolódó hasznos forrásaikat és tapasztalataikat.

Regisztráció

A sorozat korábbi részei megtekinthetőek a LIBER Europe YouTube csatornáján:

I. The Kickoff

II. AI Long and Winding Road – The Automation Journey with the DSDCH Working Group

III. Repositories under AI: threat or opportunity?

IV. Explore the intersections of AI and OERs

A Clarivate szeretettel vár minden érdeklődőt magyar nyelvű webináriumára, ahol a tudományos eredmények társadalmi, innovációs és szakpolitikai hatásának mérése, nyomon követése és bizonyítása kerül a középpontba.

Cím: A publikációktól a gyakorlati hasznosulásig: A kutatás hatásának bemutatása az idézettségi mutatókon túl

Időpont: 2026. szeptember 22. (kedd), 14:00–15:00

Napjaink kutatási környezetében a tudományos eredmények értékelése már nem korlátozódik az idézettségi mutatókra. A kutatásfinanszírozók, intézmények és döntéshozók egyre inkább azt szeretnék látni, hogy a kutatás miként járul hozzá a társadalom fejlődéséhez, az innovációhoz és a globális kihívások megoldásához. 

A webináriumon bemutatják, hogyan válik a tudományos kiválóság kézzelfogható hatássá, valamint, hogy a kiemelkedően idézett kutatók és publikációk milyen módon járulnak hozzá az innovációhoz, a szakpolitikai döntéshozatalhoz és a társadalmi fejlődéshez. 

A résztvevők megismerhetik azokat az új adatforrásokat és mérőszámokat is, amelyek segítségével nyomon követhető és bizonyítható a kutatás hatása a szabadalmakban és szakpolitikai dokumentumokban megjelenő hivatkozásokon keresztül. Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy az intézmények és kutatók közvetlen kapcsolatot mutassanak be tudományos eredményeik és azok gyakorlati hasznosulása között. 

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2026. szeptember 3-án a nemzetközi évnyitó keretében külföldi hallgatókat látott vendégül.

A hallgatói csoportnak alkalma nyílt bepillantást nyerni könyvtárunk olvasótermeibe, szolgáltatásainkba, valamint a hazai és külföldi hallgatók számára kialakított közösségi tereinkbe. Emellett megismerkedtek a könyvtár használatának lehetőségeivel, és áttekintést kaptak a 150 éves könyvtárpalota és az Egyetemi Könyvtár történetének néhány meghatározó eseményéről.

Az információs igények kielégítése mellett az Egyetemi Könyvtár és Levéltár – összhangban az egyetem céljaival és nemzetköziesítési stratégiájával – különös hangsúlyt fektet a multikulturális kapcsolatok ápolására, a hallgatók igényeinek kielégítésére, valamint mentális jóllétük támogatására. Felhasználóközpontú kulturális szervezetként küldetésünknek tartjuk, hogy az oktatás és a kutatás támogatásán túl, olyan intézményként is betöltsük feladatunkat, amely közösségeket épít, formál és fejleszt, elősegítve a nemzetközi hallgatók beilleszkedését, és lehetőséget biztosítva számukra a helyi kultúrához való kapcsolódásra.

Minden hallgatót szeretettel várunk könyvtárunkban és rendezvényeinken!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2026. augusztus 27-én tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciáját. Az idei program keretében Az új könyvtári stratégia kihívásai, Könyvtárépítészet akkor és most, valamint Könyvtár a gyűjteményen túl témakörök mentén hallhattak kerekasztal-beszélgetést és előadásokat az érdeklődők.

Rendezvényünket széles körű érdeklődés kísérte, több mint száznegyven vendég vett részt programjainkon. A megjelenteket Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója és Dr. Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

A nyitóbeszédeket követően Karácsony Gyöngyi (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, főigazgató) moderálása mellett az új könyvtári stratégia témájában került sor rövid bemutatóra és kerekasztal-beszélgetésre Gerencsér Judit (Magyar Könyvtárosok Egyesülete, elnök, Országos Széchényi Könyvtár, megbízott főigazgató), Kalydy Dóra (MKE Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, elnök),  Kovácsné Koreny Ágnes (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, főigazgató) és Szeberényi Gábor (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, elnök) részvételével.

A délutáni Könyvtárépítészet akkor és most szekció keretében, Boda Gáborné Köntös Nelli (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, egyetemi adjunktus) moderálásával Treszkai Anett (Archikon Architects Kft., építész tervező) A könyvtár új paradigmája címmel adott elő, melyet Korom Szilvia (BGE Egyetemi Könyvtár, könyvtárvezető) és Tábi Sára (Gereben Marián Építészek Kft., építész) Vízió, leképezés, használat – A BGE könyvtári tereinek építészeti evolúciója című prezentációja követte. Tompa Mónika (Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár, főigazgató) Brutalista(?) örökség című előadásában a Soproni Egyetem Központi Könyvtár épületének témáját járta körül. Szabóné Kovács Beáta Mariann (Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum, főigazgató) a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum felújított intézményét mutatta be. Takács Rita (Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Szakkönyvtár és Dokumentációs gyűjtemény, könyvtárvezető) Filmszakmai elefántcsonttoronytól egy jövőbeni Cinémathèque-ig: a felújításban rejlő megújulási lehetőségek címmel tartott előadást. Czeglédi Éva (ProQuest, ügyfélkapcsolati menedzser) a Clarivate megoldásait vázolta fel a mai könyvtárak mindennapjaiban. Liebhauser János (Illyés Gyula Könyvtár, igazgató) pedig a fenntartható épület és a zöldkönyvtári működés részleteibe nyújtott betekintést.

A Könyvtár a gyűjteményen túl szekciót Dr. Kötél Emőke (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, projektvezető) moderálta, melynek keretében először Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, főigazgató) Közösségi és élményalapú szolgáltatások az ELTE Egyetemi Könyvtárban címmel adott elő, majd Tóth Máté (Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, igazgató) az eszközök, tárgyak, játékok kölcsönzése kapcsán előadásában arra a kérdésre kereste a választ, vajon meddig tart a könyvtár. Tóth Csilla (Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, főigazgató) és Kékesi Ilona (Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár, informatikus könyvtáros) Book-kanj ránk! – Út az Egyetemre címmel a jövő egyetemistáinak szóló élményalapú könyvtári programokról beszélt. Nagy Anita (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, oktatástámogatási referens) Oktatás és tanulás partnerségben – A fejlődés közös tere a Debreceni Egyetemen című előadását Mikó Zsuzsanna (Miskolci Egyetem – Könyvtár, Levéltár, Múzeum, Tudományos Adatelemző Módszertani Intézet, intézetigazgató) bemutatója követte a könyvtári adatelemzés lehetőségeiről. A szekcióüléssel párhuzamosan, a szakmai nap során Molnár Dániel vezetésével VR-bemutatóra került sor, betekintést engedve a LEGO-programozás világába is.

A konferencia az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, a MKE Tudományos és Szakkönyvtári Szekció, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a Clarivate és a Qulto támogatásával valósult meg.  Az előadások absztraktjai honlapunkon érhetők el. A Hagyományok és kihívások XIV. szakmai napon vetített prezentációk elérhetők lesznek az ELTE EDIT repozitóriumában, az előadásokról készült felvételek pedig a Videotoriumban.

Örömmel értesítjük kedves kutatóinkat, hogy 2026. szeptember 7-étől ismét elérhetőek kéziratos dokumentumaink.

A Kutatóterem, valamint az ott elérhető könyvtári és levéltári szolgáltatások hétköznapokon 9:00 és 19:30 között állnak rendelkezésre.

A hónap műtárgya – A Füvészkert míves irattári szekrénye

A Füvészkert gazdag örökségének különleges darabjai azok az irattári szekrények, amelyek a hagyomány szerint Mária Terézia adományaként kerültek az egyetemhez. A több mint 250 éve szolgáló bútor nemcsak kora kiemelkedő asztalosmunkáját őrzi, hanem a magyar felsőoktatás és botanika történetének emlékeit is.

A Füvészkert és egyben az egyetem legidősebb bútorai közé tartoznak a kert irattári szekrényei. A két, azonos megjelenésű, két és fél méter magas szekrényt a korábbi dokumentumok alapján Mária Terézia császárnő adományozta az egyetem 1769-ben induló Orvosi Karának. Szögi László kutatásai alapján ezek kistestvérei lehetnek az egyetemi főkönyvtár tárgyalójában álló monumentális antik szekrénynek. 1777-ben az egyetem és füvészkertje Nagyszombatból Budára való költözése során Kempelen Farkas vezetésével hajókon szállították a kert bútorait és a növényanyagát a mai főváros területére. A „vándorló botanikus kert” névvel illetett füvészkert még háromszori költözést követően állapodott meg 1847-ben a jelenlegi helyén, a Festetics-kastélyban és kertjében. Ismerve az eredetüket nagy becsben tartották őket, a mindenkori kertigazgatók szolgálati lakásán és az irodában álltak. Ennek köszönhetően jó állapotban maradtak fenn.

A szekrénypár egyikét a 2000-es évek elején restauráltatták, viszont néhány évvel ezelőtt megsérült az egyik ajtaja, amelyet 2026-ban Kovács András okleveles restaurátor állított helyre az egyetem finanszírozásával. E szekrények őrizték a kert legfontosabb dokumentumait: 1788-tól a növény- és maglistákat, leltárkönyveket, fényképeket, pecséteket, antik jeltáblákat. A benne tartott üvegnegatív diák előhívott képeiből gyönyörű albumot készítettek elődeink a Füvészkert 1846-1905 közötti időszakáról, amikor a Pál utcai fiúk itt jártak. A korábban a szekrényekben tárolt iratok közül az egyik legértékesebbek az akadémia főtitoknokának, Arany Jánosnak, a kert akkori igazgatójához intézett levelei. Célunk, hogy szakértő szemek vizsgálatával egy tudományos dokumentációt készíttessünk a szekrényekről pontosítva korukat és történetüket. E míves bútorok szolgálnának alapul egy látogatható botanikai és helytörténeti gyűjtemény létrehozásához, amely a Füvészkert 255 éves történetét, valamint a Festetics-kastély és park több mint három évszázados örökségét ismertetné meg a látogatókkal.

Szerző: Papp László

A Könyvtári Tanács elnökének, az Egyetemi Könyvtári Szolgálat minőségügyi felelősének és a K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság elnökének vezetésével 2026. július 16-án sikeresen megvalósult az ELTE könyvtárosai számára szervezett szemléletformáló tréning közel 20 fő részvételével.

A képzés célja a minőségirányítási szemlélet erősítése, a tudatosság növelése és a minőségközpontú működés elősegítése a mindennapi munkavégzés során. Az előadások mellett gyakorlatorientált workshopok keretében lehetőség nyílt a résztvevők számára az ismeretek interaktív elmélyítésére, közös egyeztetésekre, tapasztalatcserére, valamint jó gyakorlatok megosztására. A munkatársak a visszajelzések alapján a tréninget rendkívül hasznosnak és eredményesnek értékelték, mely nagymértékben hozzájárult a minőségszempontú gondolkodás fejlesztéséhez és a munkahelyi folyamatok behatóbb ismeretéhez.