Könyvtárunk 2024. december 23. és 2025. január 1. között zárva tart, 2024. január 2-ától ismét várja olvasóit.

Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon. 

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2023. július

A hónap műtárgya – Pável Ágoston-emlékszoba

2006 októberében a Berzsenyi Dániel Főiskola a Pável-emlékszoba berendezéséhez megvásárolta Pável Ágoston könyvszekrényét és íróasztalát lányától, Simonné Pável Judittól. A jelenleg az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és Levéltár második emeletén található emlékszobában tablók mutatják be Pável Ágoston életét és munkásságát. Az emlékszoba részét képező bútorok és személyes tárgyak (aktatáska, levelek, igazolványok) mellett megtalálhatóak Pável Ágoston szótárai, nyelvészeti tanulmányai, fordításai és versei is. Az emlékszobában található még Kühár Ferenc, szlovén szobrászművész Pável Ágostonról 1943-ben készült gipsz mellszobra is.

Pável Ágoston (1886–1946) Vas megye szellemi életének egyik legkiemelkedőbb alakja és a leghíresebb szlovén Magyarországon.

Vend (szlovén) családban született, a vend nyelv volt az anyanyelve. Származását a későbbiekben sem tagadta meg, mindig büszkén vállalta kettős (szlovén és magyar) identitását. Illyés Gyulát idézve Pável Ágoston „két nép hű fia”. Szombathelyen érettségizett a Premontrei Gimnáziumban, majd 1905-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára iratkozott be, de már itt is erősen foglalkoztatta a szláv filológia. Már ekkor sok helyen jelentek meg nyelvészeti témájú írásai, illetve szépirodalmi fordításai.

1911-ben diplomázott le, 1913-ban doktori címet szerzett Budapesten. Először Tordán tanít, majd Dombóváron, végül 1920-ban visszakerül Szombathelyre, és az Állami Leánygimnázium (ma Kanizsai Dorottya Gimnázium) tanára lett.

1924-től haláláig a szombathelyi múzeum könyvtárának őre. Tevékenysége alatt kategorizálták a könyveket, és folyamatosan bővült a gyűjtemény (később ebből az állományból lett az önálló szombathelyi könyvtár). Az 1933-ban megalakult a Vas-vármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete elsősorban Pávelnek köszönheti a létrejöttét. Ugyanebben az évben az egyesület életre hívta a Vasi Szemle című folyóiratot, melynek Pável lett a főszerkesztője, valamint sajtó alá rendezte a Dunántúli Szemle Könyvei köteteit. 1928 és 1942 között a szombathelyi múzeum néprajzi tárát vezette. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Mint kutató elsősorban a vend nép életével foglalkozott, illetve a vendek és a magyarok kulturális kapcsolatai foglalkoztatták. Az Őrség néprajzi feltárásában is jelentős szerepet vállalt.

1941-ben a szegedi egyetemen a délszláv nyelv és irodalom magántanárává képesítették. Tanítványai közé tartozott többek között Szent-Györgyi Albert is. A Nobel-díjas tudós évekkel később is meleg szívvel emlékezett Pável tanár úrra.

Fiatalon, 1946. január 2-án hunyt el.

 

Irodalmi munkássága:

Első irodalmi próbálkozásait szülőfaluja Bimbófüzés című lapja közli. Az 1930-as években két verseskötete is megjelent: Vak völgy ölén így zsolozsmázok; Felgyújtott erdő. Bár nem tartozik a legjelentősebb magyar költők közé, lírája figyelemre méltó, és nem csak a szűkebb hazájában élő magyarok, illetve szlovének figyelnek rá, hanem Szlovéniában is, de még az Ausztriában élő szlovén nemzetiségűek is.

Lírájánál talán még jelentősebb fordítói munkássága. Többek között általa ismert hazánkban Ivan Cankar, a szlovén regényíró.

Költészetén és fordításain túl is sokat tett a magyar irodalomért. A Faludi Ferenc Irodalmi Társaság alelnökeként a korabeli szellemi élet szinte minden meghatározó tagjával megismerkedett. Mentorként segítette többek irodalmi elindulását. Leghíresebb ezek közül Weöres Sándor, aki egy időben kosztos diák volt Páveléknél, illetve Gazdag Erzsi.

 

Tudományos munkái:

  • A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana, 1909
  • Nyílt tűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál, 1936
  • Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben, 1942
  • Vend nyelvtan, 1942 (nyomtatásban megjelent 2013-ban)
  • Pável Ágoston válogatott tanulmányai és cikkei (Szombathely, 1976)

 

Önálló kötetként megjelent szépirodalmi alkotásai:

 

Írta: Bognárné dr. Lovász Katalin

 

Források:

Pável Ágoston. Magyar Katolikus lexikon. http://lexikon.katolikus.hu/P/P%C3%A1vel.html

Pável Ágoston. Vas Vármegye honlapja. https://www.vasmegye.hu/vasi-ki-kicsoda/pavel-agoston/

Pável Ágoston. Wikipedia weboldal. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1vel_%C3%81goston

 

Pável aktatáskája
1. ábra: Pável aktatáskája

 

Pável fordítása
2. ábra: Pável fordítása
Pável Emlékszoba
3. ábra: Pável Emlékszoba

 

Illusztráció szerzője, forrása:
Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és Levéltár