A könyvtár története

Könyvtárunk több mint 450 éves múltra tekint vissza, mely idő alatt a magyar művelődést és az egyetemi tudományosságot szolgálta mind gyűjteményével, mind tudós igazgatóival és munkatársaival. Az alábbiakban könyvtárunk és a könyvtári épület rövidített története olvasható a XVI. századi kezdetektől napjainkig, amelyet az írás végén található válogatott irodalom egészít ki.

A köztudatban máig él a nézet, hogy könyvtárunkat Pázmány Péter alapította az egyetemmel egyidőben (1635), ez azonban téves, története közel hetven évvel korábbra nyúlik vissza. A könyvtárt, jezsuita kollégiumot 1561-ben Nagyszombatban alapította Oláh Miklós. Az esztergomi érsek 1561–1567 közötti terve, a jezsuita rend Nagyszombatban megtelepítése végül kudarcot vallott, de Rudolf király 1586-ban nekik adományozta a turóci prépostságot, amely két birtokot jelentett: Znióváralját (ma: Kláštor pod Znievom) és Vágsellyét (ma: Šaľa).

A znióváraljai könyvtár alapjait Bécsből érkező szerzetesek fektették le, akik az 1567-es nagyszombati tűzvész után megmaradt könyveket hozták ide, ottani letétből. A jezsuiták 1605-ig a Znióváraljáról Vágsellyére költöztetett iskolában tanítottak, ezért lehet, hogy az ottani kollégium gyűjteményének egy része is Zniónáraljáról került a könyvtárba. A jezsuitáknak az 1608-as országgyűlési döntés értelmében azonban távozniuk kellett Vágsellyéről. Forgách Ferenc esztergomi érsek közbenjárásával 1615-ben Nagyszombatban ismét iskolát nyithattak, így kerültek vissza egy kis kitérővel az 1561-es alapítású intézmény  kötetei ismét Nagyszombatba, mindazokkal a dokumentumokkal együtt, amelyeket a szerzetesek 1605-ben Sellyéről Bécsbe menekítettek Bocskai seregei elől.

Az egyetem 1635-ös megalapításával a könyvtár felvette egy egyetemi könyvtár funkcióit is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a könyvtárosi tisztséget innentől kezdve csak egyetemi tanárok látták el egészen a rend megszűnéséig. Ehhez a funkcióváltáshoz elengedhetetlen volt a gyűjtemény frissítése és tudományosabb szintre emelése, mivel az állomány kezdetekben – a rendi igényeknek megfelelően – inkább a középiskolai oktatáshoz szükséges könyvanyagot tartalmazta.

Az új könyvtárhelyiséget 1761-ben nyitották meg. Erre szükség is volt, mivel ekkorra az állomány kb. 15 ezer kötetesre bővült, részben az egyetemi nyomda saját nyomtatású kiadványaiból kapott ingyenpéldányokkal. A szűkös anyagi keretek ellenére is nagymértékű tudatosságot fedezhetünk fel a gyarapításban, a könyvtárosok a beszerzések alkalmával ugyanis törekedtek arra, hogy a sorozatok, valamint többkötetes munkák hiánytalanul legyenek meg a könyvtárban.

A jezsuita rend 1773-as feloszlatását követően a könyvtár állami intézményként működött tovább, ekkor nyerte el mai nevét is (illetve annak latin megfelelőjét: Bibliotheca Universitatis). 1777-ben az egyetem Budára költözése miatt a könyvtár is költözésre kényszerült. Ebben az időszakban nemcsak a költöztetést, hanem az abolíció miatt beáramló hatalmas mennyiségű könyvanyag elhelyezését is meg kellett oldani. A szerzetesrendek és rendházak eltörlése után az állomány nagyjából 22 ezer kötetet számlált, amelynek egy része pálos, kamalduli, trinitárius, ferences, szervita, premontrei, domonkos, cisztercita, kapucinus és egyéb rendi gyűjteményekből került az Egyetemi Könyvtárba. 1780-tól a kötelespéldány-szolgáltatás által is gyarapodott a gyűjtemény.

1784-ben költözött a könyvtár Pestre, ma is ismert helyére. Ebben az időszakban ezen a telken még nem a ma is látható palota, hanem a ferences kolostor egyik épülete állt. Az Egyetemi Könyvtár a kiegyezés előtt már 150 ezres állománnyal és évi 35 ezres olvasószámmal működött, ezért a szolgáltatás színvonalának emeléséhez, az olvasói igények kielégítéséhez mindenképpen szükség volt egy új épületre. Az 1876. március 26-án ünnepélyesen megnyitott új könyvtárpalota tervezésére felkért építész Szkalnitzky Antal volt, aki egy személyben végezte az épület műszaki és művészeti kivitelezését is.

A könyvtár legimpozánsabb terme a barokk karzatos teremkönyvtárakat idéző Nagyolvasó, vagy Díszterem. A 228 m2 alapterületű, 15 méteres belmagasságú terem allegorikus nőalakokat ábrázoló freskóit Lotz Károly készítette. A bejárat feletti részt Than Mór festménye, a könyvtár építését magánvagyonából jelentős összeggel támogató I. Ferenc József egészalakos képmása díszíti. A Nagyolvasó a bejárattal szembeni három nagy ablakán, illetve a mennyezeti üvegtetőn keresztül kapja a fényt. A II. világháborús bombázások során betört az üvegtető, és a polcokon lévő könyvek eláztak, de nagyobb háborús károkat nem szenvedett az állomány, ahogy 1956-ban sem.

1945-től politikai befolyás miatt egyre szűkült a könyvtár addig meglehetősen széles gyűjtőköre (pl.: a vallási- és egyháztörténeti munkák beszerzése egyre körülményesebbé vált), amelyre ráerősített a széttagolt egyetemi intézeti-tanszéki könyvtári struktúra létrejötte. Az 1945 utáni politikai változások viszont az állomány gyarapodását segítették elő: az államosított egyházi és magánkönyvtárak anyagából ugyanis jelentős számú, főként 16–18. századi könyv került át a könyvtár tulajdonába.

1995-ben vezette be a könyvtár az integrált könyvtári rendszert  , megkezdődött az elektronikus katalógus építése, és az 1995-ig feldolgozott dokumentumokat tartalmazó alapkatalógus lezárásra került. Az alapkatalógus digitalizált változata   2011 óta érhető el.

2009-ben létrejött az intézeti-tanszéki könyvtárakat és az Egyetemi Könyvtárat egy szervezetbe tömörítő Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ), amely megnyitotta a lehetőséget az egyes könyvtárak és a könyvtári hálózat egységes és összehangolt szolgáltatásainak kialakítására.

2017-től az Egyetemi Könyvtár szervezetébe integrálódott az Egyetemi Levéltár és a szombathelyi – akkori nevén – Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár is. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2018 óta megállapodás keretében biztosítja a Gazdálkodástudományi Intézet, 2021-től Gazdaságtudományi Kar (GTK) könyvtári ellátását is.

Mára csaknem 2 millió dokumentumával   az Egyetemi Könyvtár a főváros harmadik legnagyobb könyvtára.

Válogatott irodalom könyvtárunk történetéhez

Bibliográfiák

• DÉRI Miklósné. „Az Egyetemi Könyvtár bibliográfiája”. Egyetemi Könyvtár évkönyvei 1–5 (1962–1970).
• VÉRTESY Miklós. „Az Egyetemi Könyvtár bibliográfiája”. Egyetemi Könyvtár évkönyvei 6 (1972): 87–90.
• FARKAS Gábor Farkas. „A Budapesti Egyetemi Könyvtár korai története”. In FARKAS Gábor Farkas, A Nagyszombat Egyetemi Könyvtár az alapításakor: 1635, Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 23, 251–258. Szeged: Scriptum Rt., 2001.
• FARKAS Gábor Farkas. A Budapesti Egyetemi Könyvtár korai története: Válogatott bibliográfia. Hozzáférés: 2021. 04. 07. https://mek.oszk.hu/03100/03177/html/farkas15.htm .

Összefoglaló munkák

• DÜMMERTH Dezső. Az Egyetemi Könyvtár személyzete 1597–1961. Egyetemi Könyvtár Kézirattár, MS G 916.
• KNAPP Éva. „Egyetemi Könyvtár [Universitätsbibliothek]”. In Handbuch Deutscher Historischer Buchbestände in Europa: Eine Übersicht über Sammlungen in ausgewählten Bibliotheken, herausgegeben von Bernhard FABIAN, 5:69–79. Hildesheim–Zürich–New York: Olms-Weidmann, 1998.
• FARKAS Gábor Farkas és PETROVICS Mária. Az Egyetemi Könyvtár 1561–2000: Könyvtárismertető. Budapest: ELTE Egyetemi Könyvtár, 2000.
• SZILÁGYI Sándor. A budapesti Királyi Magyar Tud. Egyetemi Könyvtár = Die königlich ungarische Universitäts-Bibliothek zu Budapest. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 1882.
• PAULER Tivadar. A budapesti Magyar Kir. Tudomány-egyetem története. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 1880.
• PÁLVÖLGYI Endre. „Az Egyetemi Könyvtár története 1635–1960”. In A 325 éves budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rövid története, szerkesztette SZÉKELY György, 56–63. Budapest: ELTE, 1960.
• TÓTH András és VÉRTESY Miklós. A Budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561–1944) = Historia Bibliothecae Universitatis Budapestinensis (1561–1944). Budapest: Egyetemi Könyvtár, 1982.

16–17. század, a legkorábbi időszak

• FARKAS Gábor Farkas, kiad. Magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig II: Nagyszombat 1632–1690. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 17/2. Szeged: Scriptum Kft., 1997.
• VÉRTESY Miklós. „Az Egyetemi Könyvtár 1690. évi katalógusa”. Magyar Könyvszemle 73, 4. sz. (1957): 368–372.
• DÜMMERTH Dezső. „A Budapesti Egyetemi Könyvtár új különgyűjteménye”. Könyvtáros 12 (1962): 346.
• DÜMMERTH Dezső. „A budapesti Egyetemi Könyvtár gyűjteményének keletkezése”. Magyar Könyvszemle 79, 1. sz. (1963): 43–58.
• DÜMMERTH Dezső. „A budapesti Egyetemi Könyvtár állományának alapjai”. Magyar Könyvszemle 80, 4. sz. (1964): 292–309.
• DÜMMERTH Dezső. Az Antiquissima-gyűjtemény III. kollekciója. Egyetemi Könyvtár Kézirattára, MS G 843.

18. század, az abolíció időszaka

• PAJKOSSY Györgyné. „Az Egyetemi Könyvtár története 1690-től 1774-ig”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4 (1968): 63–88.
• SZALATNAI Rezső. „Kempelen Farkas és az Egyetem átköltöztetése Nagyszombatról Budára”. Tanulmányok Budapest múltjából 13 (1959): 207–227.
• TÓTH András. „Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 3 (1966): 101–145.
• PÁLVÖLGYI Endre. „Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4 (1968): 25–61.
• BRUCKNER János. „A jozefinista kultúrpolitika és az Egyetemi Könyvtár (1780–1784)”. Magyar Könyvszemle 72, 2. sz. (1956): 112–137.
• ILLÉSSY János. „Az Egyetemi Könyvtár megvizsgálása 1780-ban”. Magyar Könyvszemle 5, 1. sz. (1897): 45–50.

19. század, a könyvtárpalotába költözés időszaka

• TÓTH András. „Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet 1849–1876”. Tanulmányok Budapest múltjából 12 (1957): 459–493.
• VÉRTESY Miklós. „Folyóirat-körözés az Egyetemi Könyvtárban 120 évvel ezelőtt”. Magyar Könyvszemle 84, 3. sz. (1968): 270–271.
• TÓTH András. „Az Egyetemi Könyvtár Fejér György igazgatósága alatt (1824–1843)”. Magyar Könyvszemle 75, 3. sz. (1959): 265–279.
• TÓTH András. „A pesti Egyetemi Könyvtár a modern fejlődés útján (Toldy Ferenc igazgatásának első évei 1843–1849)”. Tanulmányok Budapest múltjából 11 (1956): 243–276.
• MÁRKI József. „Könyvtár-fölavatás”. Magyar Könyvszemle 1, 2. sz. (1876): 113–114.
• N.N. „Az új Egyetemi Könyvtár megnyitása”. Századok (1876): 350–352.
• SZINNYEI József. „Az Egyetemi Könyvtár rendezéséről”.  Magyar Könyvszemle 1, 1. sz. (1876): 21–25.
• HORVÁT Árpád. Néhány szó a budapesti magyar kir. Egyetemi Könyvtár rendezése és címtározása ügyében. Budapest: Athenaeum, 1876.
• DÜMMERTH Dezső. „Kishivatalnokok az Egyetemi Könyvtár szolgálatában 1836–1895”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 2 (1964): 135–159.

20. század, modern könyvtár

TÓTH András. „Tervek az Egyetemi Könyvtár fejlesztésére (1906–1914)”. Magyar Könyvszemle 79, 3. sz. (1967): 228–242.

VÉRTESY Miklós. „Az Egyetemi Könyvtár a Horthy-korszakban”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 5 (1970): 123–172.

PASTEINER Iván. „A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára 1928-ban”. Magyar Könyvszemle 36, 3–4. sz. (1929): 224–231.

PASTEINER Iván. „A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára 1929-ben”. Magyar Könyvszemle 37, 1. sz. (1930): 160–167.

MÁTRAI László. „Az Egyetemi Könyvtár fejlődése a felszabadulás után”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 6 (1972): 7–11.

VÉRTESY Miklós. „Az Egyetemi Könyvtár a kapitalizmus kibontakozása korában”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4 (1968): 115–164.

DÉRI Miklósné. „Katalógushasználat az Egyetemi Könyvtárban”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 4. (1968): 7–24.

TÓTH András. „Egyetemünk könyvtárhálózatának néhány problémája”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 1 (1962): 9–19.

HARASZTHY Gyula. „Az Egyetemi Könyvtár modernizálása”. Magyar Könyvszemle 64, 3. sz. (1940): 46–53.

A gyűjteményekről

VÉRTESY Miklós. „Az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteményének története”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 2 (1964): 109–126.

TÓTH András. „Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése”. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 6 (1972): 13–41.

VÉRTESY Miklós. „Magyar nyelvű könyvek az Egyetemi Könyvtár régi állományában”. Magyar Könyvszemle 82, 1. sz. (1966): 66–70.

TÓTH András. „Kisnyomtatványok az Egyetemi Könyvtárban”. Magyar Könyvszemle 84, 2. sz. (1968): 210–214.

TÓTH András. Tanácsköztársasági aprónyomtatványok az Egyetemi Könyvtárban. A budapesti Egyetemi Könyvtár kiadványai 7. Budapest: Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, 1959.

DOMANOVSZKY Ákos. „A budapesti Egyetemi Könyvtár »Americana« gyűjteménye”. Magyar Könyvszemle 36, 1–2. sz. (1929): 136–137.

L’Italica: az Ente Nationale „L’Italica” könyvadományának címjegyzéke. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemi Könyvtár címjegyzékének mellékletei 4. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1929.

Mutató a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának szakrendszeréhez. Budapest: Királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1938.

Az épületről

Építészeti tervrajzok. 1. Az Egyetemi Könyvtár bővítésének vázlata a XIX. századból. 2. Az Egyetem téri központi épület homlokzati terve. (Georg Karl Zillack építőmester tervrajza.) MS G 162

„A budapesti Magyar Királyi Egyetem új könyvtárépülete”. Magyarország és a Nagyvilág 11, 4. sz. (1875): 39.

„Az Egyetemi Könyvtár díszterme Budapesten”. Magyarország és a Nagyvilág 11, 50. sz. (1875): 651.

THAN Károly és HORVÁT Árpád. „A budapesti Kir. M. Tud. Egyetem új könyvtár-palotájának 1876. évi március 26-án a törvényhozás mindkét háza, a M. Kir. Kormány tagjai, és számos más vendégek jelenlétében történt bemutatása Dr. Than Károly E. I. rector és Dr. Horváth Árpád könyvtárigazgató által”. Egyetemi Beszédek 15 (1875–1876): 113–119.

TÓTH András. „Haladás és reakció küzdelme a budapesti Egyetemi Könyvtár új épülete körül”. Magyar Könyvszemle 71, 1–2. sz. (1955): 41–71.

FARKAS Gábor Farkas. „125 éve adták át az Egyetemi Könyvtár épületét”. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 18 (2000): 183–187.

Idegennyelvű szakirodalom

Gyula BISZTRAY. La Bibliothèque de l'Université de Budapest et le Bureau Central Bibliographique des Bibliothèque Publiques de Hongrie. Paris: H. Champion, 1931.

Pamiatke Trnavskej Univerzity, 1635–1777. Trnava: Spolok sv. Vojtecha, 1935.

SZILÁGYI Sándor. A budapesti Királyi Magyar Tud. Egyetemi Könyvtár = Die königlich ungarische Universitäts-Bibliothek zu Budapest. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 1882.

Béla DE TÉGLÁS. „Pour la Bibliothèque Universitaire de Budapest”. Revue de Hongrie 28 (1923): 187–188.

András TÓTH. „Geschichte der Universitätbibliothek Budapest 1561–1918”. Bibliothek und Wissenschaft 6 (1969): 197–242.

Miklós VÉRTESY. „Die Geschichte der Inkunabelsammlung der Universitätsbibliothek von Budapest”. Beiträge zur Inkunabelkunde 3, 3 sz. (1967): 109–123.

Miklós VÉRTESY. „La Bibliotheca Universitaria di Budapest”. Rassegna d'Ungheria 4 (1944): 332–341.