Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon. 

Amit az Egyetemi Könyvtárról még tudni érdemes. A könyvtárépületben lévő lakásokról és lakóikról (1875-1920). 2. rész

Az 1920-as VKM leirat alapján a Gazdasági Hivatal akkori, ideiglenes igazgatója szükségesnek tartotta, hogy egyetem szerte felméresse a lakáshelyzetet, és az EK igazgatóságához intézett levelében az alábbi kérdésekre keressen választ:

1.) Kik és milyen természetbeni lakást élveznek az épületben, ezekben milyen lakrészekkel rendelkeznek?

2.) Van-e egyéb helyiségük?

3.) Van-e benne fűtés, világítás?

4.) Díjtalanul, vagy térítés ellenében lakják-e?

5.) Miért (és mennyit) fizetnek?

6.) Feltétlenül az épületben kell-e lakniuk?

A kapott válaszokból nem csak az 1920-as könyvtárépületbeli állapotokról alkothatunk képet, ezek a Ferenczi Zoltán-féle időszak első felének belső viszonyait illetően is támpontot adnak. Az Egyetemi Levéltár ma is őrzi az egykori lakók által leadott, egyik másik cédulán girbe-gurba kézírással írt sorokat a lakók válaszaival. Ezek szerint a könyvtár épületében ekkor 5 fő rendelkezett természetbeni lakással:    

1.) Ferenczi Zoltán (igazgatói lakás):

 „4 szoba, előszoba, cselédszoba, konyha, fürdőszoba, padlás, pince, fűtés, világítás díjtalanul illeti meg. Feltétlenül az épületben kell laknia.

Az eredetileg hat szobás lakásból újabban két utczai szobát a Könyvtár hivatalos helyiségeinek szaporítására kiürített.” (738/920. sz. + 741/920. sz. /1920. okt. 4. rectorhoz intézett levél: FZ megjegyzése: az V. fiz. o. szerint legalább 5 szoba járna neki!)

2.) Beck Ferenc, kapus/portás, II. oszt. műszaki altiszt, a természetbeni lakás kineveztetése alapján jár. A lakás 3 szoba (egyik pinczeszoba), konyha, éléskamra, más kamra, fűtés, villany díjtalanul illeti meg. Feltétlenül az intézetben kell laknia.

A kézzel írt cédula szerint: „flsz. 1 utcai, 1 udvari szoba, pince: 1 utcai szoba, 1 konyha, 1 spaiz, 1 szénkamra, flsz: szobákban 1-1 villany, az utcai szobában gáz nincsen, csak az udvari szobában van, a pincelakásban gáz is van.

3.)Pataki Lászlóné, háztakarítónő, természetbeni lakás alkalmaztatása alapján illeti meg. Fűtés, világítás ingyen jár.

A cédula szerint: „[…] 1 szoba, 1 konyha, 1 éléskamra, szoba és konyhában villanyvilágítás egy-egy égővel. Más kézírással írt kiegészítés: fűtés és világítás ingyen.]

4.) Pasteiner Iván könyvtárőr. Természetbeni lakása ideiglenesen engedélyeztetett, az 1920. júl. 20.-án 5409. sz. a. kelt. ET-i határozat és az 1920. aug. 30.-án 73050/1920 IV. sz. VKM sz rendelet alapján.

 A lakás áll 2 szoba, előszoba, konyha, kamra, fáskamra. Bár a lakás kevesebb lakrészből áll, mint amennyi őt megilletné, a VII. fiz. oszt. állása alapján az idézett VKM rendelettel a lakás helyreállítási költségeire való tekintettel egész lakáspénze 1920. okt. végével megszüntetett.

Fűtés és világítás az 1920. aug. 23.-án 197699/1920 VI. a. sz. a. kelt. rendelet szerint nem illeti meg. Nem kell feltétlenül az intézetben laknia.

Cédulán [más kézírással e kiegészítés kétszer aláhúzva: fűtés, világítás nem jár.]

5.) Komló Mihály, napibéres szolga, a fűtő részére fenntartott egy szoba felsőbb jóváhagyással részére ideiglenesen engedélyeztetett. Fűtés, világítás nem jár neki s nem kell feltétlenül az épületben laknia. Budapest, 1920. okt. 2.

Az épületben lakó jogosultak köre tehát 1920-ra nagyjából ismét az 1874/75 állapotoknak felelt meg, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy akkor az igazgató, az első őr, másod őr és két szolga tette ki a házban lakó személyzetet.

 

 

Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár

 

Fotó: http://hdl.handle.net/10831/21794