A reneszánsz kor interaktív csillagászati eszközeivel is találkozhatunk az ELTE Egyetemi Könyvtárban

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár idén ősszel is csatlakozott a Múzeumok Őszi Fesztiváljához. A november 10-ig tartó programsorozat során a látogatók nem csupán a bibliotéka neoreneszánsz könyvtárpalotáját járhatják be, páratlan gyűjteményébe is betekintést nyerhetnek, részt vehetnek restaurátorműhely-bemutatókon, megtekinthetik a Kilenc egyetem, egy projekt című kiállítást is. 

A könyvbemutatón a közönség a könyvtár válogatta muzeális ritkaságokat veheti szemügyre. Fellapozzák többek között a XVI. század egyik legszebb tudományos kötetét, Petrus Apianus 1540-es Astronomicum Caesareumát, amelynek különlegességét a volvellék kölcsönzik – ezek olyan mozgatható papírszerkezetek, amelyekkel az olvasók a bolygók mozgását modellezhették.

– Tulajdonképpen a reneszánsz kor interaktív csillagászati eszközei voltak – magyarázta ottjártunkkor a szakértő, miközben óvatosan forgatta a több mint 480 éves gyönyörű szerkezetet. 

Megpróbálhatjuk elolvasni a könyvtár legapróbb darabjának miniatűr mondatait, elkalauzolnak minket egy ősnyomtatvány kalandos történetébe, és sok egyéb kincs között, Buda első hiteles ábrázolásán is megkereshetjük, vajon melyik torony a mi Mátyás-templomunk.

A restaurátorműhely látogatása valódi időutazás a könyvkészítés történetébe. Beavatják a kíváncsiskodókat a restaurálás folyamatának minden lépésébe, a papíröntésbe, a könyvfűzés hagyományos technikájába, de a könyvfertőtlenítés gondos módszerébe is. A rendkívül időigényes és precíz munka – mely akár egy kötetben éveket jelent – korabeli technikákat kíván. – A mai könyvekkel ezt már nem lehet megcsinálni, hiszen sokkal gyengébb minőségűek. A régi könyvkészítők olyan természetes anyagokat és eljárásokat használtak, amelyek sokkal kíméletesebbek voltak, és időtállóbbnak bizonyultak a modern technológiáknál – osztotta meg a szakértő. Közben olyan szakmai titkokra derült fény az apró műhely ablaka alatt mint, hogy a XV.-XVII. században semmi sem ment veszendőbe. A könyvkötő szerzetesek gyakran használtak fel régi, „értéktelen” dokumentumokat a kötések megerősítéséhez. Így fordulhat olyan elő, hogy néha középkori kódexek töredékeit találjuk egy-egy régi könyv borítójában – ami nem csak mese, hiszen a restaurátor előttünk nyitotta fel a történelem bőrborítóját, hogy megtekinthessük a benne rejlő műkincset.

A programsorozat további különlegességeket is tartogat. Az érdeklődők részt vehetnek az Eötvös-kiállítás tárlatvezetésein, ahol a neves fizikus kísérleteit és életét ismerhetik meg interaktívan. A könyvtártúrákon az intézmény kalandos történetében merülhetnek el, a jelentkezők tematikus sétákon is részt vehetnek. A Könyvművészeti séta során megismerkedhetnek a különböző korok könyvdíszítési technikáival, míg a Tudomány nyomában túra az egyetem elismert tudósainak munkásságába enged betekintést az ELTE gyűjteményén keresztül.

Nem csupán történelmi értékeit sorakoztatja fel az intézmény. Egy-egy látogatás a több száz éves falak között, a múlt és jelen harmóniáját, a tudomány iránti odaadó szeretetet adja át a bibliotéka vendégeinek.