Due to the relocation of our external warehouse the books and doctoral dissertations stored there, as well as the entire stock of the library's periodicals, will be unavailable until the beginning of January 2025. Many of our books are still available for loan and current literature can be found on the open shelves.

Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A Toldy-féle leltárjegyzékekről

Az 1874-es leltárjegyzék dicséretét már „elzengtük”, azt gondolhatná az ember (Nem történész), felesleges tovább leltárkönyvekkel bajmolódni, ám ez koránt sincs így. Ez a német nyelvű jegyzék, ahogy minden előző, ugyanis megérdemli kitüntető figyelmünket, akkor is, ha tudjuk, hogy szerzője, 1874-ben, az V. fejezetben, magyarul, lényegében megismételte a korábban elkészített leltárlista vonatkozó passzusait és nem válasz arra a kérdésre, hogy mikortól rendelkezett a könyvtár ezzel, vagy azzal, adott esetben a Coronelli-féle ég- és földgömbökkel. Annyit tesz hozzá az általunk ismertekhez, hogy az 1857/8-as tanév folyamán számba vett könyvtári ingóságok között ott találjuk a gömböket is.

Ebben a tanévben, a Bach-korszak végén, Toldy igazgató úr tehát leltárt készített. Ez hivatali kötelezettsége volt. E hivatali kommunikáció nyelve, egyben Toldy (Franz Schedel) anyanyelve is, német volt. A fennmaradt jegyzék lényegében egy német nyelvű kéziratos feljegyzés (piszkozat), többszöri áthúzással, javítással. Ám „gondos” listázása, mindannak, amivel a könyvtár ekkor rendelkezett. Az elkészült lista mintha némileg részletesebb, illetve másként lenne beszédesebb, mint a már többször is hivatkozott jegyzék 1874-ből, aminek oka az a 17 év lehet, ami e két leltárlista elkészülte között eltelt, valamint az a tény, hogy, bár leltárjegyzékről, ill. jegyzékrészről beszélünk, más és más célra készültek, más és más állapotot rögzítettek. Úgy is tekinthetjük, mint az 1874-es jegyzék ”visszaigazolását”, amennyiben, mindazok a tételek, amelyek e két jegyzéken egybehangzóan szerepelnek, kétség nélkül beazonosíthatóak, bizonyító erejűek.  

Ugyanakkor ez a leltárjegyzék bepillantást enged több dologba is. 1.) a régi, tehát a klasszicista kolostorépületbeli könyvtári viszonyokba, ill. a költöztetendő ingóságok „előéletébe”. Amit a német lista homályban hagy, azt a későbbi, magyar nyelvű átadás-átvételi jegyzék precízen helyre rakja és fordítva. Valahogy ilyen formán lehet elképzelnünk a költözést e tekintetben meghatározó viszonyokat. 2.)  Nem mellékesen felhívja a figyelmet e német nyelvi megfogalmazás érdekességeire, következetlenségeire; nagybetű/kis betű, az „ss/sch”,” a/ä”, valamint a „ch/ck/c …”. használatára, noha messzemenő következtetéseket már csak a jegyzék piszkozat jellegénél fogva sem enged meg. További szakirodalmat a korabeli magyar országi németnyelvhasználatról a Germanisztikai Intézet könyvtárában bőséggel talál a nyájas olvasó! 3.) És felkínálja e könyvtári eszközök, tárgyak, fogalmak sajátos korabeli szókincsét. Ezért is foglaltuk táblázatba a felsoroltak közül vastagon szedve azokat a tételeket, amelyek azonosíthatók voltak, azaz Toldy későbbi magyarításait, a korabeli nyelvhasználat e speciális darabjait, minden egyéb a sajátunk.

Táblázat letöltése

Megjegyzések a táblázathoz:

  1. A könyvtár nem csak a Frank-féle gyűjteményt tárolta, hanem a város könyveit is. 
  2. „Kasten” megjelöléssel almáriumokat és egyéb tároló szekrényeket is jelöltek.
  3. „pallérozott” jelzővel illették a csiszolt, fényezett, idomított … bútorokat.
  4. A „z”pont nehezen érthető megjegyzésének feloldása, egyben Rusvai László szakértő úr dicsérete; ezért szó szerinti idézet:

„rézből voltak a gázcsövek, ezek alkothattak egyszerűbb falikarokat és függőlámpákat, amiken volt 23 égő, a golyók búrákat jelentenek (Kugel), az üvegcsövek (Zylinder), pedig az Argand-típusú körégők tartozékai voltak (mint egy petróleumlámpa esetében), a korábbiak pillangószárny-formájú lángjához nem kellett cilinder, de praktikus volt búrával védeni a huzattól” 

 

Szerző: Kazimír Edit

Source/author of illustration:
ELTE EDIT, http://hdl.handle.net/10831/21905