Fogyasztás, hírnév, politika

A romákkal foglalkozó antropológiai és szociológiai kutatások többnyire csekély figyelmet fordítottak annak értelmezésére, hogy a különböző roma közösségekben milyen ideológiák és gyakorlatok révén szerveződnek a társadalmi és gazdasági különbségek. E kötet azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a különbség politikája – azon belül a presztízsfogyasztás – az erdélyi gábor romák közötti társadalmi határok, hierarchiák és identitások kialakulásában, megjelenítésében és menedzselésében, ily módon az említett kutatástörténeti aszimmetria ellensúlyozására is kísérletet tesz.
A fejezetek egy olyan, a társadalmi és gazdasági integráció terén sikeres roma csoport képét tárják az olvasó elé, amelynek számos tagjára az eredményes gazdaságtőke-felhalmozás, a környezetükben élő nem romákéhoz hasonló vagy azt meghaladó életszínvonal, a többségi társadalommal fenntartott kiegyensúlyozott viszony és az ettől való (relatív) függetlenség a jellemző. Ezért e monográfia alternatív olvasatául szolgálhat az olyan elterjedt, esetenként homogenizáló esszencializáló kutatói és hétköznapi sztereotípiáknak, amelyek a roma közösségeket marginalizált és kiszolgáltatott, társadalmi berendezkedésüket tekintve differenciálatlan, döntően egyenlőségelvű és jelencentrikus formációkként mutatják be, és mindenekelőtt a szegénység, a nélkülözés, az alávetettség és az interetnikus konfliktus fogalmait társítják hozzájuk.