Az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány Pázmány-nap alkalmából 2016. május 6-án könyv-örökbefogadással egybekötött nagyszabású rendezvénnyel tisztelgett az egyetemalapító előtt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 381. évfordulóján a könyvtár eklektikus épülete zsúfolásig telt érdeklődőkkel. Az örökbefogadás ünnepi programpontját Kálóczi Katalin főigazgató asszony és Dr. Kiszl Péter, az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitották meg.
Kálóczi Katalin köszöntőjében kiemelte, hogy bár az Egyetemi Könyvtár tevékenységének jelentős részét ma már a szolgáltatások és digitális tartalmak fejlesztése, információ- és adatkezelés, illetve menedzselés képezi, kötelességének tekinti a több mint 450 éves gyűjtemény legbecsesebb példányainak gondozását, az európai és a világ kutatói számára is kiemelt jelentőségű kulturális értékek védelmét. A könyv-örökbefogadás olyan jelzésértékű, szimbolikus esemény, mely azt az üzenetet hordozza magában, hogy fővárosunk és egyetemünk vezetői és polgárai számára a hazai kulturális örökség megőrzése kiemelt prioritással bír.
Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Kiszl Péter ünnepi beszédében kitért az Egyetemi Könyvtár közel fél évezredes szisztematikus gyarapításának eredményeképp létrejött több mint másfél millió dokumentumot felölelő állomány rövid bemutatására. A nemzeti kulturális örökség részét képező muzeális állomány európai viszonylatban is jelentős. A 185 kódexet (köztük 14 korvinát), mintegy 1 200 ősnyomtatványt, 11 000 könyvtári egység antikvát, 16 500 barokk és 75 000 18. századi kötetet őrző gyűjtemény valóban megkülönböztetett figyelmet, állandó állagmegóvást és restaurálást igényel, ezért az anyagi források biztosítása érdekében az alapítvány könyv-örökbefogadási programot indított el. Emellett hozzájárul a könyvtár ritkaságait reprezentatív módon ábrázoló falinaptár, az Egyetemi Könyvtár Évkönyve és a könyvtár kincseinek megismertetését szolgáló nyomtatványok megjelentetéséhez, valamint a szakmai munkát segítő technikai eszközök beszerzéséhez. Ezen túlmenően az alapítvány számos, az Egyetemi Könyvtár értékeit népszerűsítő és a könyvtárszakmai munkát prezentáló rendezvény szervezéséhez, a könyvtári dolgozók és önkéntesek továbbképzéseinek finanszírozásával pedig a humánerőforrás-fejlesztéshez is támogatást nyújt.
Az ünnepség keretében Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületének Önkormányzata az Egyetemi Könyvtár Pázmány-relikviáinak hat kötetét fogadta örökbe. Az egykor Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának állományát alkotó 17. századi könyvek legfontosabb közös ismertetőjegye, hogy ex libris helyett a jezsuita kollégiumi tulajdonos bejegyzésével Pázmány Péter halálának dátumát rejtik magukban. Erre a könyv- és könyvtártörténeti szempontból egyedülálló jelenségre csak a 21. század második évtizedében derült fény, Dr. Knapp Éva azonosította a bíboros pozsonyi magánykönyvtárának a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött köteteit. A felajánlott támogatás által lehetővé vált restaurálást és digitalizálást követően a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok mind a tudósok, mind az utókor számára megőrződnek.
A könyv-örökbefogadás ünnepélyes szerződéskötésére az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében került sor. A restaurálási költségek támogatásáról szóló megállapodást az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Kiszl Péter, az örökbefogadók részéről pedig Wohlmuth István kulturális tanácsnok és Prof. Dr. Karácsony András, a BEAC elnöke hitelesítették aláírásukkal.
Az 1898-ban alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club a Pázmány-nap és a Magyar Sport Napja alkalmából rendezett BEAC – Az elsők című kiállításmegnyitó részeként az Egyetemi Könyvtár állományából a híres spanyol jezsuita, Ludovicus Crucius drámakötetének jelképes örökbefogadásával juttatta kifejezésre a kultúra és a könyvek megőrzése iránti elkötelezettségét. A pergamenkötésű könyv 1628-ban került a nagyszombati kollégium könyvtárába, mely az egyetem 1635. évi megalapítását követően az Egyetemi Könyvtár állományának részévé vált. A drámakötetet több mint kétszáz éven át a bölcsészettudományok oktatásában is felhasználták.
Dr. Knapp Éva tudományos referens a kötetekről szólva kiemelte továbbá, hogy az örökbe fogadott nyomtatványok kivétel nélkül Magyarország elidegeníthetetlen nemzeti kincsei, nemzetközi szinten pedig a könyv- és könyvtártörténet megbecsült, számon tartott gyűjteményei közé tartoznak. Örökbefogadásukkal sikerült újabb hét kiadványt megmenteni a károsodástól, melyek a restaurátorok keze nyomán újra eredeti szépségükben tündökölhetnek.
Wohlmuth István beszédében hangsúlyozta, hogy bár jelképes a könyv-örökbefogadás, mégis kifejezi az elkötelezettséget a kultúra, a könyvek szeretete iránt. Szilárd meggyőződésének és hitének tartja, hogy „a múltunk nem az, ami a hátunk mögött van, hanem az a szilárd talaj, amin állunk”. Csak az tudja igazán, hogy hol van, hova tart, és milyen jövőképet szeretne látni maga előtt, aki az elődei elkötelezettségét, munkáit tiszteletben tartva, képes ezt az örökséget megőrizni és ápolni. A jelen korban élők feladata a könyv szeretetének magvait elhinteni, hogy közös értékeinket unokáink és dédunokáink is tovább tudják majd örökíteni a felnövekvő generációk számára.