Pavao Ritter Vitezović (1652–1713) egy végvári katona családjába született Zenggben, 1652-ben. A zágrábi jezsuita kollégiumban, majd a római illír kollégiumban tanult. 1681-ben jelent meg első munkája nyomtatásban (Apographum ex Joanne Lucio), innentől élete végéig rendszeresen publikált a legkülönbözőbb témákban.
A törökellenes harcokban Erdődy Miklós bán parancsnoksága alatt Međimurje várában szolgált, az 1683-as felszabadító háború kezdetekor részt vett Lendva és Szigetvár ostromában. A háború után Erdődy Miklós udvarának tisztje lett, 1687-ben aranysarkantyús lovaggá ütötték, 1691-ben megválasztották Lika és Korbávia vármegye alispánjának, királyi tanácsos és báró lett. Az 1690-es években visszatért Horvátországba, 1695 és 1706 között Zágrábban nyomdát működtetett. 1706-ban egy tűz elpusztította a nyomdáját, felesége két év múlva meghalt, Vitezović pedig élete végén, 1710-ben Bécsbe költözött. Igazi polihisztor volt: a nyomdászat és történelmi munkái mellett többek között kartográfusként, nyelvészként és költőként is dolgozott.
A Stemmatographia Vitezović egyik legfontosabb munkája. Először 1701-ben jelent meg, valószínűleg Bécsben (a nyomdahely nincs feltüntetve), ezt egy évvel később egy zágrábi második kiadás követte. A második kiadás előszava szerint az újabb nyomtatásra az első kiadás nagy népszerűsége miatt volt szükség. Heraldikai munka, a négy levél hosszúságú ajánlást 56 lapon 56 címer követi, mindegyikhez tartozik egy négysoros vers is, amely az adott terület címerét írja le. Az első két metszet (Illyricum, Imperium a Nemanide institutum) után a címereket a szerző ábécérendbe sorolta, Albaniától Ungariáig. A képeket egy 11 levélből álló jegyzék követi, amely mindegyik címert pontosan bemutatja és röviden értelmezi. Vitezović itt adja meg azt is, hogy az egyszínű nyomtatásban használt különböző csíkozások milyen színnek felelnek meg a valóságban, ezzel segítve az illuminátorok munkáját (az Egyetemi Könyvtár példánya nem színezett). A kötetet az olvasók köszöntése, a hibajegyzék és Nicolaus Garzia de Londono üdvözlőverse zárja. A Stemmatographiát 1741-ben Hristofor Žefarović szerb nyelvre fordította és kiadta. Az Egyetemi Könyvtár példánya a címlapon olvasható possessorbejegyzés alapján a 17–18. században a szveticei pálos kolostor birtokában volt.
A kötet ebben az évben az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány könyv-örökbefogadási programjának egyik kiemelt darabja. Mentsen meg egy könyvet, fogadja örökbe! Több információért látogasson el honlapunkra: https://konyvtar.elte.hu/hu/tamogatas/egyetemi-konyvtarert-alapitvany/konyv-orokbefogadasi-program
RMK III 608
Vitezović, Pavao Ritter
Stemmatographia, sive Armorum Illyricorum delienatio, descriptio, et restitutio / authore equite Paulo Ritter
[Wien] : [s. n.], [1701]