Az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat K21 Minőségirányítási Koordinációs Bizottság Akadálymentes könyvtár munkacsoportja 2023. június 12-én a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Ecseri úti épületében sikeres szemléletformáló, érzékenyítő tréninget szervezett autizmus témában az ELTE könyvtárosai részére.
Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) munkatársai által tartott előadások elsősorban az autizmussal élő speciális szükségletű hallgatók könyvtárhasználati igényeire fókuszáltak. Az előadást követően közös egyeztetésre, tapasztalatcserére, jó gyakorlatok megosztására került sor. A munkatársak a visszajelzések alapján a tréninget rendkívül hasznosnak és eredményesnek értékelték.
A Dissertationes Archaeologicae az ELTE BTK Régészettudományi Intézet által kiadott folyóirat, amely 1958 óta jelenik meg, és a régészettudomány területéről publikál cikkeket angol, német, francia és egyes témáknál magyar nyelven. Minden tanulmányhoz angol nyelvű összefoglaló készül, tárgyszavakkal együtt.
A folyóirat küldetése az Európa, a Földközi-tenger partvidéke és a Közel-Kelet területeit érintő, az őskor és a korai újkor közé eső történeti korszakokat vizsgáló régészettudományi publikációk megjelentetése. A tudományos tanulmányokon kívül a folyóirat rendszeresen közöl ásatási jelentéseket. Figyelemmel kíséri a régészettudományi és ahhoz kapcsolódó publikációkat és ezekről rendszeresen jelentet meg recenziókat. Külön rovatot szentel a tudományterülethez kapcsolódó doktori dolgozatok kivonatának megjelenítésére.
A folyóirat szabadon elérhető, az open access elvei szerint működik. A Dissertationes Archaeologicae-t indexálja a DOAJ, ERIHPlus, ROAD, Sherpa Romeo. A folyóirat cikkeinek archivált változata elérhető az ELTE EDIT oldalán. A Dissertationes Archaeologicae 2023-ban az „MTMT minősített folyóirat” címet is elnyerte.
Örömmel adunk hírt róla, hogy a Scopus Content Selection & Advisory Board (CSAB) elfogadta a RussianStudiesHu című folyóirat jelentkezését a Scopus adatbázisba, és megkezdik az indexálását. A Scopus az Elsevier kiadó bibliográfiai adatbázisa, amely tudománymetriai kutatások és szakirodalom keresésére egyaránt alkalmas.
A RussianStudiesHu az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért által kiadott folyóirat, mely az ELTE BTK Történeti Intézet Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék támogatásával 2019 óta jelenik meg. A keleti szláv, az oroszországi és a szovjet történelem bármely problémájának (beleértve a magyar és kelet-európai vonatkozásokat) történettudományos vagy más rokondiszciplína általi feldolgozott tudományos cikkeket publikál orosz, angol és magyar nyelven.
A RussianStudiesHu munkájához a nemzetközi történeti ruszisztika kiemelkedő képviselői csatlakoztak. Ezzel kilépett nem csupán egy konkrét egyetemi műhely, de a magyar ruszisztika keretei közül is, és az egyetemes tudomány szolgálatába állt. Minden tanulmányhoz angol nyelvű összefoglaló és tárgyszavak készülnek. A folyóirat szabadon elérhető, az Open Access elvei szerint működik. A RussianStudiesHu-t indexálja a DOAJ, ERIHPLUS, MATARKA, CORE, BASE, Dimensions, WorldCat, EPA, CEEOL, Scilit, elibrary.ru. A folyóirat cikkeinek archivált változata elérhető az ELTE EDIT oldalán. A RussianStudiesHu 2023-ban az „MTMT minősített folyóirat” címet is elnyerte.
Hagyományainkhoz híven idén is csatlakoztunk a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatához, melynek keretében Budai Krónika 550 címmel nyílt kiállításunkkal, kézműves foglalkozással, koncertekkel, épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, kalligráfiai workshoppal és restaurátorműhely-bemutatókkal vártuk az érdeklődőket.
A program nyitányaként az ELTE Egyetemi Koncertzenekar tagjaiból álló vonósnégyes koncertje csendült fel az aulában, Mozart, Kreisler, Elgar és Weiner darabjaiból összeállított válogatással.
Az érdeklődők épülettúráinkon keresztül betekintést nyerhettek a könyvtár történetébe és műemléképületének termeibe, megismerkedhettek a restaurálás folyamatával, muzeális gyűjteményünk nyomdászattörténeti érdekességeivel, Eötvös Loránd életével és munkásságával, valamint egyedi keményfedeles könyvecskéket készíthettek. Rendezvényünk alatt az aulában a Fesztivál Akadémia Budapest Ensemble adott koncertet, beavatva vendégeinket a zeneirodalom rejtelmeibe.
Az idei rendezvénysorozaton a Budai krónika ünnepélyes bemutatására is sor került. A Hess András által készített Chronica Hungarorum a leghíresebb az első Magyarországon működő nyomda kiadványai közül, melynek könyvtárunkban őrzött eredeti példánya arról is nevezetes, hogy soha nem hagyta el a történelmi Magyarország területét.
A krónikához kapcsolódó, nyomdászattörténeti szempontból különleges történelmi műveket felvonultató kamarakiállítás 2023. szeptember 8-áig, hétköznapokon 10.00 és 15.00 óra között látogatható. Jelentkezni a titkarsag@lib.elte.hu e-mail címen lehet. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A tranzitműszerrel (passzázsműszerrel) a csillagok meridiánon való áthaladását figyelték meg (1. kép). Ennek az eseménynek a pontos meghatározása szolgáltatta egy ismeretlen csillag esetében a deklinációt és rektaszcenziót, egy ismert koordinátájú csillagnál pedig a csillagidőt. Kétféle tranzitműszert használtak, a csillagok pozíciójának mérésére a meridiánkör szolgált, míg a passzázscső az idő pontos meghatározását tette lehetővé.
A meridiánkör egy kelet-nyugati irányban fekvő vízszintes forgástengelyre merőlegesen rögzített távcsőből és a tengely végeinél elhelyezett, fokbeosztású „kerekekből” állt. A távcső csak egy tengely mentén, az észlelőhely meridiánjának síkjában mozgott. A skála nulla pontját a földi egyenlítő égi vetületének, az égi egyenlítőnek a síkja jelölte ki. Az ettől északra eső csillagokra a szálkereszt közepén való áthaladáskor pozitív deklinációt, míg a délre eső csillagok áthaladásakor negatív deklinációt mértek. A mérések fokokban kifejezett értékét a tengelyek végén lévő körskálán olvasták le.
A rektaszcenzió meghatározásához szükség volt egy csillagidőben járó pontos órára is, hiszen a meridiánon áthaladó csillag rektaszcenziója a helyi csillagidővel egyezik meg. A meridiánátmenet pillanatának pontos meghatározását az okulárban elhelyezett, célszerűen szerkesztett szálkeresztek segítették. A csillagidő meghatározására szolgáló passzázscső szerkezete a meridiánköréhez hasonló, csak a tengelyvégekre kisebb köröket alkalmaztak, hiszen a skála itt nem mérésre, hanem a csillagok koordinátájának beállítására szolgált. A megfigyelés ez esetben az ismert koordinátájú csillagok meridiánátmenetének pontos regisztrálását jelentette. Ezt a célt szolgálta például az a kronográf, amelynek segítségével Gothard 1884-ben egytized másodperc pontossággal végzett időmeghatározást.
„Miután a főépületben – fekvésénél fogva – a meridiánban felállítandó műszer csak bajjal vagy épen nem volna elhelyezhető, az 1882. év nyarán egy kisebb házikót építtettem derékszög alatt a meridiánra s keleti végén egy kisebb, 3 m átmérőjű, kúpalakú forgó tetővel ellátott tornyot, egy később beszerzendő aequatoreal számára. Ezen épületben van a passage cső, melyet talán délkörnek is nevezhetnék, mert egy rendkívül szépen osztott Reichenbach-körrel van ellátva.” – írta Gothard Jenő a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályához beterjesztett dolgozatában 1883-ban. (Gothard Jenő: Spektrálfotografiai tanulmányok. Értekezések a Természettudományok Köréből, XXI. kötet, 2. szám, 1891.)
A herényi passzázsházban (2. kép) felállított műszer (3. kép) Konkoly Thege Miklós ógyallai műhelyében készült 1879-ben. A teodolit-alkatrészekből összeállított egyszerű eszközt Gothard 1882-ben vette meg, de néhány év múltán már saját készítésű univerzális tranzitműszerrel lépett az európai „műszerpiacra”. Az új univerzális észlelőműszert (4. kép) 1888-ban szállította Gothard a bothkampi obszervatóriumnak. A herényi műhelyben készített mestermunka a korabeli Németország legelső asztrofizikai obszervatóriumában, a kor legnagyobb átmérőjű refraktorának (objektív átmérője: 29,3 cm, objektív fókusztávolsága = 4,9 m) beállításához szolgáltatta a pontos csillagidőt.
A bothkampi passzázsműszer újabb megrendelést hozott Gothard számára. Konkoly megbízásából 1891. szeptemberében a Budapesti Központi Meteorológiai Intézetnek szánt tranzitműszer készítését tervezte, amikor újabb érdeklődő jelentkezett:
„Mélyen Tisztelt Barátom! Münchenben arról kérdezett engem, vajon hajlandó lennék-e Önnek egy olyan passzázsműszert készíteni, amelyet Ön Bothkamp-ban látott. Kérem, ne vegye ezért rossznéven, ha most én a műszer elkészítésére vonatkozó ajánlatot teszek. A Budapesti Központi Meteorológiai Intézet rendelt tőlem egy ilyen műszert és úgy vélem, hogy talán 10%-al olcsóbban szállíthatnám őket, ha egyszerre két példány készülhetne.” – írta Gothard Jenő 1891. szeptember 29-én kelt levelében a Heidelbergi Obszervatórium igazgatójának, Maximilian Wolfnak. (Gothard Jenő levele, Universitätsbibliothek Heidelberg, Hs 3695)
A müncheni találkozás eredményeként született meg az a gyönyörű észlelőműszer, amelynek létrejöttét a „fogantatás pillanatától a megszületésig” nyomon kísérhetjük a két európai tudós egy éven át − 1891. szeptember 29. és 1892. október 18. között − folytatott konzultációját dokumentáló levelekben. 25 levél 78 oldalán követhetjük nyomon a heidelbergi passzázsműszer (5. kép) megszületésének részleteit. A tudományos feladathoz, a pontos idő- és helymeghatározáshoz szükséges korszerű műszaki megoldások kidolgozása mellett Gothard Jenő és Max Wolf diszkussziójában felvillannak a tökéletes műszer megszerkesztéséhez nélkülözhetetlen korabeli ipari háttér pillanatképei is.
Írta: Dr. Kovács József
1. kép: A Konkoly Thege Miklóstól vásárolt passzázsműszer (Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás) 2. kép: Az 1882-ben a Gothard-kastély kertjében felépített passzázsház (1882-es rajz, Gothard-archívum / ELTE GAO) 3. kép: A Konkolytól vásárolt passzázsműszer a passzázsházban (1883-as felvétel, Gothard-archívum / ELTE GAO) 4. kép: A bothkampi passzázsműszer (1888-as felvétel, Gothard-archívum / ELTE GAO) 5. kép: A heidelbergi passzázsműszer a heidelbergi passzázsházban (1892-es felvétel, Gothard-archívum / ELTE GAO) 6. kép: Gothard saját passzázsműszere (1892-es felvétel, Gothard-archívum / ELTE GAO)
Az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) munkatársai 2023. június 19-én és június 20-án a minőségfejlesztési munka keretében stratégiakészítő workshopon vettek részt Dr. Szoboszlai Attila tréner vezetésével.
A stratégiaalkotást alapvetően meghatározó mikro- és makrokörnyezeti körülmények és feltételek, a felhasználói igények, a szervezeti sajátosságok, valamint a hazai és nemzetközi trendek figyelembevételével, helyzetelemzést követően, könyvtárosaink közösen határozzák meg a következő öt évre vonatkozó fő stratégiai célokat. A tervek szerint a közös munka ősszel folytatódik.
Jean-Noël Jeanneney, a párizsi Bibliothèque Nationale volt főigazgatója, volt miniszter, történész, a France Culture producere és Jacqueline Plessis, a budapesti Francia Intézet nyelvi attaséja látogatott el könyvtárunkba 2023. június 13-án Dr. Bárdosi Vilmos, az ELTE frankofón kapcsolataiért felelős rektori megbízott kíséretében.
Vendégeink a könyvtárpalota építészeti szépségeit bemutató séta mellett különleges könyvbemutatón vettek részt, melyen az Egyetemi Könyvtár francia vonatkozású muzeális gyűjteményének kincsei közé nyerhettek betekintést.
A Múzeumok Éjszakája programsorozata alkalmából 2023. június 24-én 18.00 órától az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Aulájában (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) az ELTE Egyetemi Koncertzenekar tagjaiból álló vonósnégyes ad koncertet, Dúlfalvy Éva, koncertmester (hegedű), Nemes Csaba (hegedű), Mezei Mónika (brácsa) és Kéri Zsuzsanna (cselló) közreműködésével.
A Múzeumok Éjszakája alkalmából különleges meglepetésekkel várjuk a kicsiket és nagyokat, gyermekeket és felnőtteket egyaránt.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) 2023. június 24-én könyvkötő műhelyünkben 15.00 és 24.00 óra között különleges könyvecskéket készíthetnek az érdeklődők. Töltsünk el közösen egy nyári estét a könyvtárban! Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) K21 Zöld könyvtár munkacsoportja elkötelezett a környezettudatos gondolkodás és a „zöld szemlélet” terjesztése iránt az egyetemi polgárok között.
A környezetvédelem fontosságára való figyelemfelkeltés érdekében a munkacsoport tagjai kialakítottak egy virtuális zöld gyűjteményt, melynek segítségével az érdeklődők böngészhetnek az ELTE könyvtáraiban megtalálható, fenntarthatósággal és környezettudatossággal kapcsolatos magyar és idegen nyelvű könyvek között. A címekre kattintva a könyvtári online katalógushoz (ELTEfind) lehet eljutni, melyen keresztül a keresett könyv hozzáférhetőségéről tájékozódhat az olvasó. Az ajánlószövegeket követő kulcsszavak linkjei az ELTEfind találati listáira mutatva, az adott témában meglévő további dokumentumokhoz vezetnek el.
